Veszprém időjárás radar és radarkép

Veszprém esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Veszprém és Bakony-Balaton térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Veszprém órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Veszprém koordinátáira (47.0933, 17.9115), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Veszprém 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Veszprém térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Veszprém csapadékviszonyai számokban

Veszprém térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 670 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 106 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez gyakorlatilag megegyezik a 72 vizsgált magyar település átlagával (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (70,9 mm), a legszárazabb pedig a január (38,2 mm) – a kettő között több mint 32,7 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 56,6 mm volt, 2020. augusztus 14.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Veszprém térsége a 24. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (21,4 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-0,2 °C); a kettő közötti éves hőingás 21,6 fok. A harminc év legmelegebb napján 36,2 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -19 °C (1996. december 28.) – ez 55,2 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 30%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 20%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Veszprém térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és júliusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 30 napon hullott hó, és 79 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 10 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 267 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 947 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 396 mm-rel. A kettő között több mint 551 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 670 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 22,9 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,3%-a, miközben összesen 106 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 38 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2011. december 2.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 13 nap volt. Ez rövidebb az országos átlagnál (44 nap), vagyis a csapadék viszonylag egyenletesen oszlik el az év során.

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Veszprém térségében az évi középhőmérséklet 0,8 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 44 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Veszprém térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 11,7 és 13,5 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 10,8 °C, tehát a modellek 0,9 és 2,7 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 522 és 680 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 670 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Siófok, mintegy 24 kilométerre; ott az éves átlag 659 mm, tehát gyakorlatilag azonos mennyiség – a két település ugyanabban a csapadékrégióban fekszik. A környék adatai: Siófok (24 km, 659 mm), Ajka (27 km, 705 mm), Balaton (32 km, 656 mm), Székesfehérvár (40 km, 625 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Veszprém környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Veszprém saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Veszprém az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Veszprém vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Veszprém környékén?

A dombos-hegyes terep a csapadékot helyben átrendezi: a nedves levegő a lejtőn felemelkedve lehűl, így a hegység szél felőli oldalán ugyanabból a csapadékzónából jóval több eshet, mint a szélárnyékos oldalon. A radarkép ezt a különbséget nem mindig mutatja pontosan.

Érdemes figyelni, hogy a csapadékzóna merőlegesen érkezik-e a hegyvonulatra – ilyenkor a torlódás miatt a csapadék lassabban vonul át és tovább tart. A völgyekben és a magasabb részeken ugyanannak a zónának eltérő lehet az intenzitása, télen pedig a halmazállapot is más: a völgyben eső, néhány száz méterrel feljebb már havazás.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Veszprém esőradar