Mennyi eső esik évente Balaton térségében?
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 656 mm, ami nagyjából 102 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a szeptember (67,5 mm), a legszárazabb a január (37 mm).
Balaton időjárás radar és radarkép
Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Balaton és Balaton térsége térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.
Pillanatkép frissítve: 2026. augusztus 28. 18:10
Balaton térségében a következő 48 órában érdemi csapadék nélküli időre lehet számítani, a legnagyobb csapadékesély 28% (augusztus 29. 06 óra körül), a hőmérséklet 21 és 30 °C között alakul, a legerősebb széllökés 57 km/h lehet.
A böngésződben ez az összefoglaló és az alábbi táblázatok élő adatra frissülnek.
Lokális kockázati jelzés betöltése...
Balaton lokációra hamarosan megjelenik a zivatar, jégeső, széllökés és instabil légkör modellalapú értékelése.
Modellalapú jelzés, nem hivatalos hatósági riasztás.
Helyi időjárás
Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Balaton koordinátáira (46.8302, 17.734), Open-Meteo modellek alapján.
Az órás előrejelzés betöltése...
Kitekintés
Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Balaton térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.
A 16 napos előrejelzés betöltése...
Harmincéves átlagok
Balaton térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 656 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 102 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez gyakorlatilag megegyezik a 72 vizsgált magyar település átlagával (651 mm).
Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a szeptember (67,5 mm), a legszárazabb pedig a január (37 mm) – a kettő között több mint 30,5 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 58,3 mm volt, 1997. május 22.
Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Balaton térsége a 29. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).
| Hónap | Csapadék | Középhőm. | Eloszlás |
|---|---|---|---|
| jan | 37 mm | 0,7 °C | 37 mm |
| feb | 41,8 mm | 2,2 °C | 41,8 mm |
| már | 44,4 mm | 6,6 °C | 44,4 mm |
| ápr | 43,8 mm | 12,1 °C | 43,8 mm |
| máj | 64,8 mm | 16,9 °C | 64,8 mm |
| jún | 66,3 mm | 20,7 °C | 66,3 mm |
| júl | 65,6 mm | 22,6 °C | 65,6 mm |
| aug | 60 mm | 22,5 °C | 60 mm |
| sze | 67,5 mm | 17,4 °C | 67,5 mm |
| okt | 54,8 mm | 12,2 °C | 54,8 mm |
| nov | 56,5 mm | 6,8 °C | 56,5 mm |
| dec | 53,4 mm | 1,8 °C | 53,4 mm |
A legmelegebb hónap a július (22,6 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,7 °C); a kettő közötti éves hőingás 21,9 fok. A harminc év legmelegebb napján 37,4 °C volt a csúcshőmérséklet (2013. július 29.), a leghidegebb hajnalon pedig -18,5 °C (2018. március 1.) – ez 55,9 fokos szélsőérték-különbség.
A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 29%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 20%-a. Ez mérsékelt nyári többlet: a csapadék az év során viszonylag kiegyensúlyozottan oszlik el.
A harmincéves sorban azok a napok, amikor Balaton térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és júliusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.
Télen évente átlagosan 25 napon hullott hó, és 66 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 16 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 104 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.
A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 952 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 369 mm-rel. A kettő között több mint 583 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 656 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.
Évente átlagosan 21,8 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6%-a, miközben összesen 102 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.
A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 52 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2003. április 4.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 12 nap volt. Ez hosszabb az országos átlagnál (44 nap), tehát itt az aszályos időszakok a jellemzőnél tartósabbak lehetnek.
A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Balaton térségében az évi középhőmérséklet 0,9 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 35 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.
Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Balaton térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,7 és 14,5 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,9 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,6 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 526 és 677 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 656 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.
Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.
A legközelebbi vizsgált település Tapolca, mintegy 23 kilométerre; ott az éves átlag 695 mm, tehát itt évente mintegy 39 mm-rel kevesebb csapadék hullik. A környék adatai: Tapolca (23 km, 695 mm), Siófok (26 km, 659 mm), Veszprém (32 km, 670 mm), Ajka (33 km, 705 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.
Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.
Viszonyítás
Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Balaton saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.
Országos kitekintés
A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Balaton vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.
Helyi sajátosságok
A nagy vízfelület érdemben befolyásolja a helyi időjárást: a tó nyáron hűvösebb, ősszel melegebb a környező szárazföldnél, ami saját helyi légmozgást hoz létre. A zivatarok a part közelében gyorsan erősödhetnek, és a szél hirtelen feltámadhat.
A vízparton a radar figyelése nem csak kényelmi kérdés: a viharjelző rendszer fénye mellett a radaranimáció mutatja meg, honnan és milyen gyorsan érkezik a cella. Ha a zóna a túlpart fölött már látszik, jellemzően 20-40 perced van – ez a nyílt vízen kevesebb, mint amennyinek elsőre tűnik.
Útmutatók
Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.
Környékbeli radarok
GYIK
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 656 mm, ami nagyjából 102 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a szeptember (67,5 mm), a legszárazabb a január (37 mm).
A vizsgált harminc évben 58,3 mm, 1997. május 22. Ekkora mennyiség jellemzően zivatarból, néhány óra alatt hullik le, és a radarképen intenzív, piros-lila maggal jelenik meg.
Évente átlagosan 25 napon hullik hó, és 66 napon süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Határhelyzetben a radarkép önmagában nem árulja el a halmazállapotot – ilyenkor a hőmérsékleti adatot is nézd meg.