Keszthely időjárás radar és radarkép

Keszthely esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Keszthely és Balaton nyugati medence térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Keszthely órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Keszthely koordinátáira (46.7681, 17.2432), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Keszthely 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Keszthely térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Keszthely csapadékviszonyai számokban

Keszthely térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 696 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 105 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 7%-kal több a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a szeptember (73,2 mm), a legszárazabb pedig a január (37,1 mm) – a kettő között több mint 36,1 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 59,9 mm volt, 1999. július 10.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Keszthely térsége a 12. helyen áll, tehát a csapadékosabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (22,2 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,6 °C); a kettő közötti éves hőingás 21,6 fok. A harminc év legmelegebb napján 37,6 °C volt a csúcshőmérséklet (2013. augusztus 8.), a leghidegebb hajnalon pedig -20,9 °C (1996. december 28.) – ez 58,5 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 30%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 19%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Keszthely térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és júliusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 26 napon hullott hó, és 71 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 16 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 134 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2014 volt 966 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 424 mm-rel. A kettő között több mint 542 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 696 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 21,9 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6%-a, miközben összesen 105 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 55 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2003. április 1.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 12 nap volt. Ez hosszabb az országos átlagnál (44 nap), tehát itt az aszályos időszakok a jellemzőnél tartósabbak lehetnek.

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Keszthely térségében az évi középhőmérséklet 0,8 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 42 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Keszthely térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,4 és 14,3 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,6 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,7 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 566 és 700 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 696 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Tapolca, mintegy 20 kilométerre; ott az éves átlag 695 mm, tehát gyakorlatilag azonos mennyiség – a két település ugyanabban a csapadékrégióban fekszik. A környék adatai: Tapolca (20 km, 695 mm), Marcali (24 km, 706 mm), Zalaegerszeg (32 km, 761 mm), Balaton (38 km, 656 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Keszthely környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Keszthely saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Keszthely az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Keszthely vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Keszthely környékén?

A nagy vízfelület érdemben befolyásolja a helyi időjárást: a tó nyáron hűvösebb, ősszel melegebb a környező szárazföldnél, ami saját helyi légmozgást hoz létre. A zivatarok a part közelében gyorsan erősödhetnek, és a szél hirtelen feltámadhat.

A vízparton a radar figyelése nem csak kényelmi kérdés: a viharjelző rendszer fénye mellett a radaranimáció mutatja meg, honnan és milyen gyorsan érkezik a cella. Ha a zóna a túlpart fölött már látszik, jellemzően 20-40 perced van – ez a nyílt vízen kevesebb, mint amennyinek elsőre tűnik.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Keszthely esőradar