Útmutató

Fagy és talajmenti fagy: mi a különbség, és mikor számíts rá?

Az előrejelzések és a hőmérők a levegő hőmérsékletét mutatják, 2 méter magasan. A talaj közvetlen közelében derült, szélcsendes éjszakán ennél jóval hidegebb lehet – ezért fagyhat el a palánta akkor is, amikor a „hivatalos” minimum fagypont felett marad.

Két különböző mérés: 2 méter és 5 centiméter

A meteorológiai állomásokon a levegő hőmérsékletét szabványosan 2 méter magasan, sugárzás ellen árnyékolt műszerházban mérik. Ha a napi legalacsonyabb érték itt 0 °C alá süllyed, az fagyos nap – ezt jelenti a „fagy” az előrejelzésekben.

A talajmenti fagyot a talaj fölött 5 centiméterrel elhelyezett hőmérő jelzi. A kertnek, a frissen kiültetett palántáknak és a virágzó gyümölcsfáknak ez a döntő: a növény ott él, ahol a hideg a legerősebb. A két érték derült éjszakán fokokkal is eltérhet egymástól.

Miért hidegebb a talaj közelében?

Derült éjszakán a talaj felszíne akadálytalanul sugározza ki a hőt a világűr felé, és gyorsan lehűl. A vele érintkező levegő is lehűl, ettől sűrűbb lesz, és a felszín közelében marad: kialakul a talaj menti hideg réteg. Ha fúj a szél, az összekeveri a levegőt, és a különbség eltűnik; felhős éjszakán pedig a felhőzet a hő egy részét visszasugározza. A talajmenti fagy tehát a derült, szélcsendes éjszakák jelensége.

A hideg levegő a lejtőkön lefolyik, és a mélyedésekben összegyűlik. Ezért fagy gyakrabban a völgytalpakon, a horpadásokban és a házak közé zárt, szélvédett kertekben – ezeket hívják fagyzugoknak. Néhány méter szintkülönbség is számít.

Hogy mennyire, azt a HungaroMet automata állomásainak húsz évnyi mérése mutatja meg. Az alábbi táblázat azt adja meg, hogy a 2 méteren mért napi minimum függvényében az esetek hány százalékában fagyott a talaj fölött 5 cm-en:

Saját számítás 16 HungaroMet-állomás 2006–2025 közötti napi adataiból (106 678 állomás-nap). Ősz: szeptember–november, tél: december–február, tavasz: március–május. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, HungaroMet Nonprofit Zrt.

Ebből egy jól használható ökölszabály következik: ha az előrejelzett minimum +3 °C alatt van, már számolni kell a talajmenti fagy lehetőségével, +1 °C alatt pedig inkább lesz, mint nem. Az előrejelzési modellek éjszakai minimuma ráadásul átlagosan 0,7–0,8 fokkal melegebb a mértnél, tehát a táblázatot érdemes egy kis ráhagyással olvasni.

Évente három héttel több fagyos nap a talaj közelében

A különbség évi szinten is jelentős. A HungaroMet automata állomásain 2006 és 2025 között a talaj fölött átlagosan évente 22 nappal több fagyos nap volt, mint 2 méteren. Tavasszal a talajmenti fagy átlagosan egy héttel tovább tartott, ősszel öt-hat nappal korábban kezdődött.

Saját számítás a HungaroMet automata állomásainak 2006–2025 közötti napi adataiból (állomásonként 17–20 teljes év). Fagyos nap: a napi minimum 0 °C alatt, 2 m-en, illetve a talaj fölött 5 cm-en. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, HungaroMet Nonprofit Zrt.

Érdemes megnézni a kivételeket is. Szeged belterületén alig van különbség (évi 48 és 50 nap): a városi hősziget a talaj közelében is enyhíti az éjszakákat. A Kékestetőn pedig a vastag hótakaró miatt a talaj közelében télen gyakran enyhébb van, mint a levegőben.

Mikor jön az utolsó tavaszi és az első őszi fagy?

A HungaroMet tíz hosszú állomási idősorából kiszámoltuk, hogy 1991 és 2020 között átlagosan mikor fagyott utoljára tavasszal és először ősszel, 2 méter magasan mérve. A „10 évből egyszer” oszlopok azt mutatják, meddig kell számolni egy szokatlanul késői tavaszi, illetve egy szokatlanul korai őszi fagy kockázatával.

Saját számítás a HungaroMet napi minimumhőmérséklet-idősoraiból, 1991–2020 (Túrkeve: 28 év). Fagyos nap: a napi minimum 2 m-en 0 °C alatt. „10 évből egyszer”: a 90., illetve a 10. percentilis. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, HungaroMet Nonprofit Zrt.

A talaj közelében ezekhez képest tavasszal még nagyjából egy héttel tovább, ősszel öt-hat nappal korábban kell fagyra számítani – lásd az előző táblázatot.

Feltűnő Budapest: a belterületi állomáson átlagosan már március közepén vége a fagyoknak, és csak november 20. körül kezdődnek újra, évente mindössze 56 fagyos nappal. Ez a városi hősziget hatása; a főváros szélén, a kertvárosokban és az agglomerációban a fagyos évszak érezhetően hosszabb.

Fagyosszentek: tényleg május közepéig kell várni?

A népi megfigyelés szerint a fagyosszentek – Pongrác, Szervác és Bonifác, május 12–14. – után már nem kell fagytól tartani. A mérések szerint 2 méter magasan ez többnyire igaz: 2006 és 2025 között a vizsgált tizennégy állomás közül kilencen egyetlen évben sem volt fagyos nap május 10. után. A kivételek a hideg fekvésű Kecskemét K-puszta (az évek 15%-ában), Paks (10%) és Győr Likócs (5%), valamint a hegyvidéki állomások.

A talaj közelében viszont más a kép: Győr Likócson az évek 20%-ában, Kecskemét K-pusztán, Pakson és Miskolc Szentléleken 15%-ában, Kaposváron és Szombathelyen nagyjából minden tizedik évben fordult elő talajmenti fagy május 10. után is. A fagyérzékeny palántákat tehát a hideg fekvésű helyeken érdemes május közepéig takarásra készen tartani.

Hogyan jelezzük a fagyot az oldalon?

A városoldalakon és a főoldalon szeptember közepétől május végéig külön 7 napos fagy- és hótáblázat jelenik meg: napról napra a várható legalacsonyabb hőmérséklet 2 méteren, a talajmenti fagy esélye, a várható hó és az ónos eső. Az órás diagramon a Fagy fül akkor jelenik meg, ha a következő órákban +6 °C alá hűl a levegő, az országos térképen pedig az Éjjeli fagy réteg mutatja, hol várható talajmenti fagy a következő éjszakán.

A talajmenti fagy jelzése háromfokozatú: valószínű, lehetséges és nem valószínű. A modell talajfelszíni hőmérséklete önmagában nem elég megbízható ehhez, ezért a jelzés elsősorban a 2 m-es minimumra épül, és a fenti, mért összefüggésekhez igazodik. 3046 állomás-napnyi ellenőrzés alapján a „valószínű” napok 91%-án tényleg volt talajmenti fagy, a mért fagyos napok 90%-ára pedig legalább „lehetséges” volt a jelzés. A pontos küszöböket a módszertan oldalon írjuk le.

Fagyzugos, mélyebb fekvésű helyen a jelzésnél gyakrabban fagyhat, városi belterületen ritkábban. Ha a kerted ilyen helyen van, a „lehetséges” fokozatot is vedd komolyan.

Mit tehetsz, ha fagy várható?

Takard le a fagyérzékeny növényeket fátyolfóliával, régi lepedővel vagy kartondobozzal. A takarás nem melegít, hanem visszatartja a talajból éjjel felszálló hőt, ezért érjen le a talajig, és reggel vedd le. A műanyag fólia ott, ahol a levélhez ér, átengedi a hideget – ezért a fátyolfólia vagy a textil a jobb választás.

Öntözz délután: a nedves talaj több hőt tárol és lassabban hűl, mint a száraz. A cserepes növényeket vidd be, vagy húzd a ház fala mellé, ahol a fal éjjel is ad le hőt.

Az utakon a hidak és felüljárók fagynak meg először, mert alulról is hűlnek. Hajnalban, fagypont körüli hőmérsékletnél a nedves útburkolat akkor is lefagyhat, ha nem esik – ez a lefagyás, amelyről az ónos esőről szóló útmutatóban is írunk.

Utoljára frissítve: 2026. október 3. · Módszertan és adatforrások