Útmutatók

Hogyan használd az esőradart?

A radarkép rendkívül hasznos, ha tudod, mit mér – és hol téved. Ezek a cikkek végigveszik, mit jelentenek a színek, miért mutat néha csapadékot száraz idő mellett, meddig hihetsz a rövidtávú előrejelzésnek, és mikor kell a radar helyett inkább fedél alá menni.

Az útmutatók

Hogyan olvasd az esőradart?Mit mutat valójában a radarkép, mit jelentenek a színek, és hogyan becsülhető meg belőle, mikor ér ide a csapadék. Gyakorlati útmutató a kilenc színskálához is. Miért nem esik, pedig zöld a radar?Virga, olvadási réteg, talajvisszaverődés és nyalábmagasság – a négy leggyakoribb ok, amiért a radarkép csapadékot mutat, de a földön mégsem esik (vagy fordítva). Mit tud és mit nem tud a nowcast?A radar-alapú rövidtávú előrejelzés az első fél órában nagyon jó, egy óra fölött viszont gyorsan romlik. Hogy miért, és mit jelent ez a gyakorlatban. Radarkép vagy műholdkép – mikor melyiket nézd?A radar a csapadékot méri, a műhold a felhőzetet látja. Két különböző kérdésre válaszolnak – itt van, melyik mikor a hasznosabb. Zivatar közeledik – mit tegyél?Mit mutat a radar egy közeledő zivatarnál, mikor NE hagyatkozz rá, és mit jelentenek a hivatalos HungaroMet riasztási fokozatok. Csapadékmennyiség és intenzitásMit jelent az 1 mm eső, mi a különbség a mennyiség és az intenzitás között, és mekkora csapadéktól kell villámárvízre számítani. Fagy és talajmenti fagy: mi a különbség, és mikor számíts rá?Miért fagyhat a talajon +3 fokos levegőnél is? Mikor jön az első őszi és az utolsó tavaszi fagy? HungaroMet-mérések tíz városból, tanácsokkal. Ónos eső: hogyan keletkezik, és mit mutat a radar?Miért esik eső fagypont alatti levegőben, miért fagy rá azonnal az utakra, és mi a különbség az ónos eső, a havas eső, a jégdara és a lefagyás között? Havazás a radarképen – hogyan olvasd a téli radart?Miért halványabb a hó a radaron, mit jelent a kékes hó-skála és az olvadási sáv, és mennyi hó lesz 1 mm csapadékból? Útmutató a téli radarképhez.

Melyiket olvasd először?

Ha még sosem foglalkoztál részletesen a radarképpel, érdemes a radarolvasási alapokkal kezdeni: ott derül ki, hogy a radar nem az esőt fényképezi, hanem visszavert jelet mér, és hogy a színek intenzitást jelentenek, nem mennyiséget. Ebből következik a legtöbb félreértés.

Ha konkrét bosszúságod van – süt a nap, de a radar zöld, vagy fordítva –, ugorj egyenesen a négy tipikus okhoz: virga, olvadási sáv, talajvisszaverődés és nyalábmagasság. Mind a négy felismerhető, ha tudod, mit keress.

Ha tervezel valamit – kirándulást, kerti munkát, vitorlázást –, akkor a nowcast korlátairól szóló írás a leghasznosabb. A rövid válasz: nyári zivataros helyzetben legfeljebb 20–30 percre hihetsz neki, mert csak a meglévő csapadékot tudja mozgatni, új cellát nem jósol.

Ha pedig zivatar közeledik, a biztonsági útmutató az, amit érdemes előre elolvasni – nem akkor, amikor már dörög. A radar ugyanis a villámot nem méri, a kifutó szélrohamot pedig a csapadék előtt 5–15 kilométerrel is elküldheti.

Télen három írás segít. A fagyról szóló útmutató elmagyarázza, miért fagyhat a talajon +3 fokos levegőnél is, és tíz magyar város mért adataival megmutatja, mikor jön átlagosan az utolsó tavaszi és az első őszi fagy. Az ónos esőről szóló írás a legveszélyesebb téli jelenséget veszi végig, a téli radarolvasási útmutató pedig azt, miért látszik a hó halványabbnak a radaron, mint amilyen.

Hogyan számolunk?

Ha az érdekel, pontosan milyen adatokból és milyen küszöbértékek alapján készül az oldalon látható riasztási jelzés, azt a módszertan oldalon tételesen leírjuk – azzal együtt, hogy mely mutatókat vizsgáltuk meg, de nem tettük ki, mert az adat nem bizonyult elég megbízhatónak.