Ajka időjárás radar és radarkép

Ajka esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Ajka és Bakony térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Ajka órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Ajka koordinátáira (47.1019, 17.5589), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Ajka 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Ajka térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Ajka csapadékviszonyai számokban

Ajka térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 705 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 110 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 8%-kal több a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a június (76,9 mm), a legszárazabb pedig a január (37,7 mm) – a kettő között több mint 39,2 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 51,8 mm volt, 1997. május 22.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Ajka térsége a 11. helyen áll, tehát a csapadékosabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (21,5 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,2 °C); a kettő közötti éves hőingás 21,3 fok. A harminc év legmelegebb napján 36,5 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -19,3 °C (1996. december 28.) – ez 55,8 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 31%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 19%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Ajka térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és júliusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 31 napon hullott hó, és 75 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 11 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 225 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2014 volt 969 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 420 mm-rel. A kettő között több mint 549 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 705 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 23,5 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,4%-a, miközben összesen 110 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 44 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2005. november 16.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 13 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Ajka térségében az évi középhőmérséklet 0,7 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 50 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Ajka térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12 és 13,8 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11 °C, tehát a modellek 1 és 2,8 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 551 és 710 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 705 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Tapolca, mintegy 26 kilométerre; ott az éves átlag 695 mm, tehát gyakorlatilag azonos mennyiség – a két település ugyanabban a csapadékrégióban fekszik. A környék adatai: Tapolca (26 km, 695 mm), Pápa (26 km, 724 mm), Veszprém (27 km, 670 mm), Balaton (33 km, 656 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Ajka környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Ajka saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Ajka az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Ajka vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Ajka környékén?

A dombos-hegyes terep a csapadékot helyben átrendezi: a nedves levegő a lejtőn felemelkedve lehűl, így a hegység szél felőli oldalán ugyanabból a csapadékzónából jóval több eshet, mint a szélárnyékos oldalon. A radarkép ezt a különbséget nem mindig mutatja pontosan.

Érdemes figyelni, hogy a csapadékzóna merőlegesen érkezik-e a hegyvonulatra – ilyenkor a torlódás miatt a csapadék lassabban vonul át és tovább tart. A völgyekben és a magasabb részeken ugyanannak a zónának eltérő lehet az intenzitása, télen pedig a halmazállapot is más: a völgyben eső, néhány száz méterrel feljebb már havazás.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Ajka esőradar