Átláthatóság

Módszertan és adatforrások

Ezen az oldalon leírjuk, pontosan milyen adatokból dolgozunk, hogyan számoljuk a riasztási jelzést, és hol vannak a módszer korlátai. Ha valamit másképp számolnál, vagy hibát találsz, írj nekünk – a jelzéseket szívesen javítjuk.

Adatforrások

Mit mutatnak a diagramok?

Az ábrákat saját kódunk rajzolja, külső diagramkönyvtár nélkül. Ennek két gyakorlati oka van: így nem kerül harmadik fél kódja az oldalra, és a néhány kilobájtos SVG gyorsabban jelenik meg, mint bármelyik kész könyvtár.

Órás diagram

A felső sávban a választott mérőszám látszik – hőmérséklet, csapadék, szél, UV-index, légnyomás vagy páratartalom –, az alsó sáv viszont mindig a csapadék: az oszlop magassága a csapadékesély, a szám alatta a várható mennyiség milliméterben. Az egérrel (érintőképernyőn koppintással) az adott óra összes értéke előjön, nem csak a kirajzolt görbéé.

A hőmérsékletnél a szaggatott vonal a hőérzet, a szélnél a halvány sáv az átlagos szél és a széllökés közötti tartomány. Ha egy mérőszámhoz nem érkezik adat, a hozzá tartozó gomb meg sem jelenik – üres diagramot nem mutatunk.

Országos térkép

A 72 fókuszváros aktuális adata. Kis képernyőn nem fér ki mind a 72 pont olvashatóan, ezért térben egyenletesen ritkítunk: a nagyobb települések maradnak, és a diagram alatt kiírjuk, hány város látszik éppen. A megjelenített városok halmaza független a választott rétegtől, hogy rétegváltáskor ne ugráljanak a pontok. A szélrétegen az ék abba az irányba mutat, amerre a szél tart.

Villámtérkép

A villámok a HungaroMet LINET villámlokalizációs rendszerének mérései – nem becslés és nem modell. Minden pont egy ténylegesen bemért villám: a telt pont lecsapó villám, a karika felhővillám. A szín a kort mutatja, ezért egy pillantásra látszik, merre halad a zivatar: a friss, sárga pontok a vonulás elején vannak, a régebbi lilák mögötte.

Ez a térkép szándékosan túlnyúlik az országhatáron. Egy Ausztria vagy Szlovákia felől közeledő zivatarnál épp az a fontos információ, hogy még odakint van – ezért nagyjából 100 kilométeres sávot mutatunk a határon túl is. A koordinátákat, az időbélyegeket és az áramerősséget változtatás nélkül vesszük át; amit teszünk, az kizárólag szűrés időablakra és területre.

A rendszer a Kárpát-medencében a legpontosabb, mert Magyarország a hálózat közepén van. Távolabb, a hálózat peremén túl már csak az erősebb villámok látszanak, nagyobb helymeghatározási hibával.

Adatbázis: Meteorológiai Adattár, HungaroMet Nonprofit Zrt. grafikusan reprodukált adatok

Klíma-kontextus és klímaóra

Ez a két ábra nem előrejelzést mutat, hanem viszonyítást: a várható időt a település saját, 1991–2020-as normáljához méri. Egy „0,8 mm” önmagában keveset mond; ahhoz képest viszont sokat, hogy ugyanennyi idő alatt általában mennyi esik ott. A klímaóra ugyanezt az évre nézve mutatja meg: a szaggatott gyűrű a havi átlag, a fölé nyúló szeletek a csapadékosabb hónapok.

Hogyan számoljuk a riasztási jelzést?

A városoldalakon látható riasztási kártya az Open-Meteo óránkénti előrejelzési adataiból dolgozik, és a következő 8 órát vizsgálja. Ha ebben az időablakban bármelyik óra átlép egy küszöbértéket, a kártya megjeleníti a hozzá tartozó jelzést. A kártya összesített szintje mindig a legsúlyosabb egyedi jelzést veszi át.

A CAPE (Convective Available Potential Energy) a légkör labilitását méri: minél magasabb, annál nagyobb energia áll rendelkezésre a feláramláshoz. A Lifted Index ugyanezt fordított előjellel fejezi ki – a negatívabb érték instabilabb légkört jelent. Egyik sem jelenti azt, hogy zivatar biztosan lesz: azt mutatják, hogy ha beindul a feláramlás, akkor mekkora erővel teheti.

A hivatalos veszélyjelzés megjelenítése

A városoldalak tetején megjelenítjük a HungaroMet hivatalos veszélyjelzését az adott település járására. Ezt a jelzést változtatás nélkül vesszük át a HungaroMet nyílt adatszerveréről: a szöveget, a fokozatot és a járás nevét úgy mutatjuk, ahogy kiadták. Nem fogalmazzuk át, nem vonunk össze járásokat, és nem számolunk belőle semmit.

A veszélyjelzés járási bontású, ezért mindig kiírjuk, melyik járásra vonatkozik – a jelzés a járás egészére szól, nem pontszerűen a településre. A HungaroMet jelzése visszavonásig érvényes, ezért a kiadás időpontja önmagában nem jelent elavulást; ha viszont több mint 12 órája nem frissült, azt külön jelezzük.

A hiteles forrás mindig a met.hu. Ha a lekérés nem sikerül, ezt megírjuk – ilyenkor nem állítjuk azt, hogy nincs riasztás, mert azt nem tudhatjuk.

Adatbázis: Meteorológiai Adattár, HungaroMet Nonprofit Zrt.

A módszer korlátai

Ez nem hivatalos veszélyjelzés. Magyarországon a hivatalos veszélyjelzést a HungaroMet adja ki. A mi jelzésünk saját, automatikus számítás egyetlen előrejelzési modell adataiból, emberi ellenőrzés nélkül. Veszélyhelyzetben mindig a hivatalos jelzés az irányadó.

Egyetlen modell, rögzített küszöbök. Nem futtatunk együttes (ensemble) előrejelzést, és nem súlyozunk több modellt. A küszöbértékek az egész országra azonosak, pedig ugyanaz a széllökés máshol mást jelent.

Rácsponti adat. Az előrejelzés és a klímanormál is rácsponti érték, nem állomási mérés. A legközelebbi rácspont néhány kilométerre lehet a település központjától, és a domborzat helyi hatásait a modell csak korlátozottan adja vissza. Az ERA5 reanalízis emiatt a hegyvidéki csapadékot jellemzően alulbecsli, a szélsőségesen nagy egynapos értékeket pedig simítja – a városoldalakon szereplő rekordérték tehát alsó becslésnek tekintendő.

A radarkép sem hibátlan. A radar a magasban méri a csapadékot, ezért virga, olvadási sáv, talajvisszaverődés és a nyaláb magassága egyaránt torzíthat. Ezeket részletesen bemutatjuk a Miért nem esik, pedig zöld a radar? című írásban.

Hogyan számoljuk a klímaadatokat?

A városoldalakon szereplő harmincéves értékeket az Open-Meteo ERA5 archívumából töltjük le, települési koordinátára, az 1991. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra, napi felbontásban. Ebből saját magunk számoljuk a következőket:

• Éves átlagos csapadék – a havi összegek harmincéves átlagának összege.
• Csapadékos napok – azon napok éves átlagos száma, amikor a napi csapadék meghaladta az 1 mm-t.
• Legcsapadékosabb / legszárazabb hónap – a havi átlagok szélsőértékei.
• Napi rekord – a harminc év legnagyobb egynapos csapadékösszege és annak dátuma.
• Hótakarós és fagyos napok – a hóeséses napok, illetve a fagypont alatti minimumú napok éves átlaga.
• Zivatarhajlam – azon nyári (május–szeptember) napok hónap szerinti eloszlása, amikor a napi csapadék elérte a 20 mm-t. Ez közvetett mutató: a nagy egynapos mennyiség a mérsékelt övön jellemzően zivatarhoz köthető.
• Havi középhőmérséklet és hőmérsékleti rekordok – a napi közép-, maximum- és minimumértékekből.
• Leghosszabb száraz és csapadékos sorozat – egymást követő napok, ahol a napi csapadék az 1 mm-es határ alatt, illetve fölött volt.
• Változás – az 1991–2005 és a 2006–2020 közötti tizenöt-tizenöt év átlagának különbsége csapadékban és középhőmérsékletben.

Az összehasonlító mondatok („az országos átlagnál x%-kal több”) alapja mindig a 72 vizsgált magyar település saját átlaga, nem külső referenciaérték.

Copernicus forrásmegjelölés. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. Az ERA5 reanalízist az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgáltatása (C3S) állítja elő, az ECMWF üzemeltetésében; mi az adatokat az Open-Meteo archívumán keresztül értük el, és saját számítással készítettünk belőlük sokéves átlagokat. Sem az Európai Bizottság, sem az ECMWF nem felel az itt közölt, származtatott adatokért és az azokból levont következtetésekért.

A 2050-ig szóló projekció

A városoldalakon szereplő „Mire számíthatunk 2050-ig?” szakasz a Open-Meteo Climate API leskálázott CMIP6 adataira épül, a 2041–2050 közötti évtizedre. Ez modellprojekció, nem előrejelzés: azt mutatja, mire jutnak a klímamodellek egy adott kibocsátási pálya mellett, nem azt, hogy mi fog történni.

Szándékosan nem egyetlen modell értékét közöljük, hanem hat modell eredményének tartományát, hogy a bizonytalanság is látszódjon. A felhasznált modellek: MRI-AGCM3-2-S, EC-Earth3P-HR, MPI-ESM1-2-XR, NICAM16-8S, CMCC-CM2-VHR4 és FGOALS-f3-H. A leskálázott CMIP6 adatsor szintén a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgáltatás (C3S) terméke.

A hőmérsékleti projekció lényegesen megbízhatóbb, mint a csapadéké: a modellek a melegedés irányában egyetértenek, a csapadék jövőbeli alakulásában viszont még az előjelben sem mindig. Ezért a csapadéknál szélesebb a közölt tartomány, és ezért érdemes azt óvatosabban kezelni.

Amit szándékosan NEM közlünk

Az ERA5 archívumból több mutató is kinyerhető lenne, amelyeket megvizsgáltunk, de ellenőrzés után nem tettünk ki az oldalra, mert félrevezetnék az olvasót:

• Napsütéses órák. Az ERA5 3100–3250 óra/év értéket ad, miközben a Magyarországon hivatalosan közölt éves napfénytartam 1900–2100 óra. Az eltérés módszertani: nem ugyanazt méri a kettő, ezért a magasabb szám hibásnak látszana.
• Csapadékos órák és átlagos intenzitás. A reanalízis a nyomnyi, századmilliméteres csapadékot is csapadékos órának számolja, így évi ~1150 órát ad – ez esős naponként tizenegy óra esőt jelentene, ami irreális.
• Viharos széllökésű napok. Az ERA5 simítja a széllökéseket, ezért a 70 km/h feletti napok száma erősen alulbecsült.
• A csapadék érkezési iránya. Ehhez a néhány kilométeres magasságban fújó, úgynevezett vezérlő áramlás kellene, ami az archívumból nem érhető el. A felszíni (10 méteres) szélirány rendszeresen eltér ettől, ezért abból nem vonható le következtetés arra, honnan érkezik a csapadékzóna. Ezt a kérdést a radaranimáció válaszolja meg – lásd a radarolvasási útmutatót.
• Fagymentes időszak (utolsó tavaszi és első őszi fagy). Ez lett volna a kertészkedők számára a leghasznosabb adat, de a reanalízis Budapestre április 3-át és november 8-át adja, miközben a tényleges érték nagyjából április 10–20., illetve október 20–30. A rácsátlagolás elsimítja a helyi kisugárzási fagyokat, így a fagymentes időszak négy-öt héttel hosszabbnak látszik. Egy ilyen adat alapján elültetett palánta ki is fagyhatna, ezért nem közöljük.
• Trópusi éjszakák száma. Ugyanaz a simítás, csak fordítva: Budapestre 12 nap jön ki évente, a tényleges érték 20–25.
• Hótakarós napok és a fehér karácsony esélye. Egy centiméteres hóhatárral az adatok 67%-os fehér karácsonyt adnának (a valóságban 20–30%), és kétszer annyi hótakarós napot, mint amennyi ténylegesen van. Öt centis határral „helyes” szám jönne ki – de akkor a küszöböt igazítanánk a kívánt eredményhez, ami nem tisztességes eljárás.

A tanulság, amit érdemes tudni: a reanalízis csapadékból származtatott mutatói megbízhatóak – az általunk kiszámolt legcsapadékosabb év (2010) és legszárazabb év (1993) pontosan egyezik a magyar mérési rekordokkal. A hőmérsékleti szélsőségekből és a hóból származtatottak viszont nem, mert a rácspontátlag mindkét irányban elsimítja a szélsőségeket. Ezért az oldalon csak az előbbieket közöljük.

A hőmérsékleti és csapadékrekordok esetében is érdemes tudni, hogy a reanalízis simítja a szélsőségeket: a városoldalakon szereplő rekordértékek alsó becslésnek tekintendők, a ténylegesen mért állomási rekordok ezeknél szélsőségesebbek lehetnek.

Frissítés

A radarkép és az előrejelzés élőben, a böngésződben frissül. A városoldalakon látható „pillanatkép” szövegblokk az oldal legutóbbi generálásakor érvényes adatokat mutatja – ennek időpontja mindig ki van írva a blokk tetején. A klímanormálok statikusak, azokat csak új referencia-időszak megjelenésekor számoljuk újra.

Az oldal utoljára frissítve: 2026. augusztus 18.