Mennyi eső esik évente Tapolca térségében?
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 695 mm, ami nagyjából 109 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a június (73,6 mm), a legszárazabb a január (37,5 mm).
Tapolca időjárás radar és radarkép
Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Tapolca és Balaton-felvidék térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.
Pillanatkép frissítve: 2026. augusztus 28. 18:10
Tapolca térségében a következő 48 órában érdemi csapadék nélküli időre lehet számítani, a legnagyobb csapadékesély 23% (augusztus 29. 06 óra körül), a hőmérséklet 16 és 33 °C között alakul, a legerősebb széllökés 44 km/h lehet.
A böngésződben ez az összefoglaló és az alábbi táblázatok élő adatra frissülnek.
Lokális kockázati jelzés betöltése...
Tapolca lokációra hamarosan megjelenik a zivatar, jégeső, széllökés és instabil légkör modellalapú értékelése.
Modellalapú jelzés, nem hivatalos hatósági riasztás.
Helyi időjárás
Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Tapolca koordinátáira (46.8833, 17.4417), Open-Meteo modellek alapján.
Az órás előrejelzés betöltése...
Kitekintés
Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Tapolca térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.
A 16 napos előrejelzés betöltése...
Harmincéves átlagok
Tapolca térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 695 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 109 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 7%-kal több a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).
Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a június (73,6 mm), a legszárazabb pedig a január (37,5 mm) – a kettő között több mint 36,1 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 51,8 mm volt, 1997. május 22.
Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Tapolca térsége a 14. helyen áll, tehát a csapadékosabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).
| Hónap | Csapadék | Középhőm. | Eloszlás |
|---|---|---|---|
| jan | 37,5 mm | 0,6 °C | 37,5 mm |
| feb | 41,8 mm | 2,1 °C | 41,8 mm |
| már | 47 mm | 6,4 °C | 47 mm |
| ápr | 47,5 mm | 11,8 °C | 47,5 mm |
| máj | 70,8 mm | 16,5 °C | 70,8 mm |
| jún | 73,6 mm | 20,3 °C | 73,6 mm |
| júl | 71,8 mm | 22,3 °C | 71,8 mm |
| aug | 65,1 mm | 22,1 °C | 65,1 mm |
| sze | 71 mm | 17 °C | 71 mm |
| okt | 57,8 mm | 12 °C | 57,8 mm |
| nov | 58,5 mm | 6,7 °C | 58,5 mm |
| dec | 52,7 mm | 1,7 °C | 52,7 mm |
A legmelegebb hónap a július (22,3 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,6 °C); a kettő közötti éves hőingás 21,7 fok. A harminc év legmelegebb napján 37,3 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -18,2 °C (1996. december 28.) – ez 55,5 fokos szélsőérték-különbség.
A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 30%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 19%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.
A harmincéves sorban azok a napok, amikor Tapolca térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és júliusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.
Télen évente átlagosan 30 napon hullott hó, és 68 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 16 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 132 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.
A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2014 volt 969 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 420 mm-rel. A kettő között több mint 549 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 695 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.
Évente átlagosan 23,3 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,4%-a, miközben összesen 109 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.
A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 44 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2005. november 16.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 13 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).
A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Tapolca térségében az évi középhőmérséklet 0,8 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 30 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.
Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Tapolca térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,5 és 14,3 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,6 °C, tehát a modellek 0,9 és 2,7 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 557 és 710 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 695 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.
Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.
A legközelebbi vizsgált település Keszthely, mintegy 20 kilométerre; ott az éves átlag 696 mm, tehát gyakorlatilag azonos mennyiség – a két település ugyanabban a csapadékrégióban fekszik. A környék adatai: Keszthely (20 km, 696 mm), Balaton (23 km, 656 mm), Ajka (26 km, 705 mm), Marcali (33 km, 706 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.
Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.
Viszonyítás
Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Tapolca saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.
Országos kitekintés
A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Tapolca vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.
Helyi sajátosságok
A dombos-hegyes terep a csapadékot helyben átrendezi: a nedves levegő a lejtőn felemelkedve lehűl, így a hegység szél felőli oldalán ugyanabból a csapadékzónából jóval több eshet, mint a szélárnyékos oldalon. A radarkép ezt a különbséget nem mindig mutatja pontosan.
Érdemes figyelni, hogy a csapadékzóna merőlegesen érkezik-e a hegyvonulatra – ilyenkor a torlódás miatt a csapadék lassabban vonul át és tovább tart. A völgyekben és a magasabb részeken ugyanannak a zónának eltérő lehet az intenzitása, télen pedig a halmazállapot is más: a völgyben eső, néhány száz méterrel feljebb már havazás.
Útmutatók
Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.
Környékbeli radarok
GYIK
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 695 mm, ami nagyjából 109 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a június (73,6 mm), a legszárazabb a január (37,5 mm).
A vizsgált harminc évben 51,8 mm, 1997. május 22. Ekkora mennyiség jellemzően zivatarból, néhány óra alatt hullik le, és a radarképen intenzív, piros-lila maggal jelenik meg.
Évente átlagosan 30 napon hullik hó, és 68 napon süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Határhelyzetben a radarkép önmagában nem árulja el a halmazállapotot – ilyenkor a hőmérsékleti adatot is nézd meg.