Mennyi eső esik évente Vác térségében?
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 632 mm, ami nagyjából 104 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a július (74,2 mm), a legszárazabb a február (35,2 mm).
Vác időjárás radar és radarkép
Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Vác és Dunakanyar térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.
Pillanatkép frissítve: 2026. augusztus 28. 18:10
Vác térségében a következő 48 órában érdemi csapadék nélküli időre lehet számítani, a legnagyobb csapadékesély 16% (augusztus 29. 08 óra körül), a hőmérséklet 19 és 32 °C között alakul, a legerősebb széllökés 37 km/h lehet.
A böngésződben ez az összefoglaló és az alábbi táblázatok élő adatra frissülnek.
Lokális kockázati jelzés betöltése...
Vác lokációra hamarosan megjelenik a zivatar, jégeső, széllökés és instabil légkör modellalapú értékelése.
Modellalapú jelzés, nem hivatalos hatósági riasztás.
Helyi időjárás
Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Vác koordinátáira (47.7759, 19.1361), Open-Meteo modellek alapján.
Az órás előrejelzés betöltése...
Kitekintés
Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Vác térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.
A 16 napos előrejelzés betöltése...
Harmincéves átlagok
Vác térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 632 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 104 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez gyakorlatilag megegyezik a 72 vizsgált magyar település átlagával (651 mm).
Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (74,2 mm), a legszárazabb pedig a február (35,2 mm) – a kettő között több mint 39 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 57,1 mm volt, 1999. június 22.
Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Vác térsége a 45. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).
| Hónap | Csapadék | Középhőm. | Eloszlás |
|---|---|---|---|
| jan | 35,6 mm | -0,3 °C | 35,6 mm |
| feb | 35,2 mm | 1,2 °C | 35,2 mm |
| már | 40,1 mm | 5,7 °C | 40,1 mm |
| ápr | 44,6 mm | 11,5 °C | 44,6 mm |
| máj | 68,7 mm | 16,4 °C | 68,7 mm |
| jún | 70,9 mm | 20,1 °C | 70,9 mm |
| júl | 74,2 mm | 22,1 °C | 74,2 mm |
| aug | 60,4 mm | 21,9 °C | 60,4 mm |
| sze | 56,4 mm | 16,7 °C | 56,4 mm |
| okt | 52,6 mm | 11,2 °C | 52,6 mm |
| nov | 50,9 mm | 5,8 °C | 50,9 mm |
| dec | 42,4 mm | 0,6 °C | 42,4 mm |
A legmelegebb hónap a július (22,1 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-0,3 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,4 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,1 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -22,1 °C (1996. december 28.) – ez 60,2 fokos szélsőérték-különbség.
A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 33%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 18%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.
A harmincéves sorban azok a napok, amikor Vác térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és szeptemberben fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.
Télen évente átlagosan 29 napon hullott hó, és 86 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 18 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 116 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.
A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 1036 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 381 mm-rel. A kettő között több mint 655 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 632 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.
Évente átlagosan 21,9 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6%-a, miközben összesen 104 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.
A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 52 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2003. március 30.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 12 nap volt. Ez hosszabb az országos átlagnál (44 nap), tehát itt az aszályos időszakok a jellemzőnél tartósabbak lehetnek.
A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Vác térségében az évi középhőmérséklet 0,9 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 34 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.
Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Vác térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 11,9 és 13,8 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,1 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,7 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 489 és 690 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 632 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.
Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.
A legközelebbi vizsgált település Szentendre, mintegy 13 kilométerre; ott az éves átlag 662 mm, tehát itt évente mintegy 30 mm-rel kevesebb csapadék hullik. A környék adatai: Szentendre (13 km, 662 mm), Dunakeszi (16 km, 632 mm), Gödöllő (26 km, 603 mm), Esztergom (30 km, 676 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.
Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.
Viszonyítás
Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Vác saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.
Országos kitekintés
A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Vác vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.
Helyi sajátosságok
A dombos-hegyes terep a csapadékot helyben átrendezi: a nedves levegő a lejtőn felemelkedve lehűl, így a hegység szél felőli oldalán ugyanabból a csapadékzónából jóval több eshet, mint a szélárnyékos oldalon. A radarkép ezt a különbséget nem mindig mutatja pontosan.
Érdemes figyelni, hogy a csapadékzóna merőlegesen érkezik-e a hegyvonulatra – ilyenkor a torlódás miatt a csapadék lassabban vonul át és tovább tart. A völgyekben és a magasabb részeken ugyanannak a zónának eltérő lehet az intenzitása, télen pedig a halmazállapot is más: a völgyben eső, néhány száz méterrel feljebb már havazás.
Útmutatók
Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.
Környékbeli radarok
GYIK
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 632 mm, ami nagyjából 104 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a július (74,2 mm), a legszárazabb a február (35,2 mm).
A vizsgált harminc évben 57,1 mm, 1999. június 22. Ekkora mennyiség jellemzően zivatarból, néhány óra alatt hullik le, és a radarképen intenzív, piros-lila maggal jelenik meg.
Évente átlagosan 29 napon hullik hó, és 86 napon süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Határhelyzetben a radarkép önmagában nem árulja el a halmazállapotot – ilyenkor a hőmérsékleti adatot is nézd meg.