Mennyi eső esik évente Balassagyarmat térségében?
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 671 mm, ami nagyjából 108 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a július (79,2 mm), a legszárazabb a január (37,1 mm).
Balassagyarmat időjárás radar és radarkép
Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Balassagyarmat és Ipoly mente térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.
Pillanatkép frissítve: 2026. augusztus 28. 18:10
Balassagyarmat térségében a következő 48 órában érdemi csapadék nélküli időre lehet számítani, a legnagyobb csapadékesély 16% (augusztus 29. 08 óra körül), a hőmérséklet 17 és 32 °C között alakul, a legerősebb széllökés 32 km/h lehet.
A böngésződben ez az összefoglaló és az alábbi táblázatok élő adatra frissülnek.
Lokális kockázati jelzés betöltése...
Balassagyarmat lokációra hamarosan megjelenik a zivatar, jégeső, széllökés és instabil légkör modellalapú értékelése.
Modellalapú jelzés, nem hivatalos hatósági riasztás.
Helyi időjárás
Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Balassagyarmat koordinátáira (48.0728, 19.2961), Open-Meteo modellek alapján.
Az órás előrejelzés betöltése...
Kitekintés
Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Balassagyarmat térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.
A 16 napos előrejelzés betöltése...
Harmincéves átlagok
Balassagyarmat térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 671 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 108 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez gyakorlatilag megegyezik a 72 vizsgált magyar település átlagával (651 mm).
Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (79,2 mm), a legszárazabb pedig a január (37,1 mm) – a kettő között több mint 42,1 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 59,2 mm volt, 2015. augusztus 19.
Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Balassagyarmat térsége a 22. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).
| Hónap | Csapadék | Középhőm. | Eloszlás |
|---|---|---|---|
| jan | 37,1 mm | -1,1 °C | 37,1 mm |
| feb | 37,4 mm | 0,5 °C | 37,4 mm |
| már | 41,7 mm | 5,1 °C | 41,7 mm |
| ápr | 46,5 mm | 10,9 °C | 46,5 mm |
| máj | 74,9 mm | 15,8 °C | 74,9 mm |
| jún | 78,7 mm | 19,4 °C | 78,7 mm |
| júl | 79,2 mm | 21,4 °C | 79,2 mm |
| aug | 65,6 mm | 21,1 °C | 65,6 mm |
| sze | 59,5 mm | 16 °C | 59,5 mm |
| okt | 54,7 mm | 10,4 °C | 54,7 mm |
| nov | 53,1 mm | 5 °C | 53,1 mm |
| dec | 42,6 mm | -0,1 °C | 42,6 mm |
A legmelegebb hónap a július (21,4 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-1,1 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,5 fok. A harminc év legmelegebb napján 37,1 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -24,6 °C (1996. december 26.) – ez 61,7 fokos szélsőérték-különbség.
A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 33%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 17%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.
A harmincéves sorban azok a napok, amikor Balassagyarmat térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és augusztusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.
Télen évente átlagosan 32 napon hullott hó, és 97 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 14 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 153 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.
A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 1121 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 431 mm-rel. A kettő között több mint 690 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 671 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.
Évente átlagosan 22,2 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,1%-a, miközben összesen 108 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.
A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 62 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2003. április 9.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 13 nap volt. Ez hosszabb az országos átlagnál (44 nap), tehát itt az aszályos időszakok a jellemzőnél tartósabbak lehetnek.
A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Balassagyarmat térségében az évi középhőmérséklet 1,1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 41 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.
Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Balassagyarmat térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 11,1 és 12,9 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 10,4 °C, tehát a modellek 0,7 és 2,5 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 511 és 736 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 671 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.
Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.
A legközelebbi vizsgált település Vác, mintegy 35 kilométerre; ott az éves átlag 632 mm, tehát itt évente mintegy 39 mm-rel több csapadék hullik. A környék adatai: Vác (35 km, 632 mm), Salgótarján (38 km, 691 mm), Szentendre (48 km, 662 mm), Dunakeszi (50 km, 632 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.
Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.
Viszonyítás
Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Balassagyarmat saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.
Országos kitekintés
A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Balassagyarmat vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.
Helyi sajátosságok
A folyó menti sík terület fölött a csapadékzónák egyenletesen vonulnak át, így az animációból jól megbecsülhető az érkezés várható ideje és a csapadék várható időtartama.
A folyóvölgy fölött hajnalonta gyakori a pára és a köd, ami a radarképen nem látszik, a műholdképen viszont igen – érdemes a két nézet között váltani. Tartós, nagy területű csapadék idején a folyó vízállása napokkal később, a felsőbb szakaszokon hullott eső hatására is emelkedhet.
Útmutatók
Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.
Környékbeli radarok
GYIK
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 671 mm, ami nagyjából 108 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a július (79,2 mm), a legszárazabb a január (37,1 mm).
A vizsgált harminc évben 59,2 mm, 2015. augusztus 19. Ekkora mennyiség jellemzően zivatarból, néhány óra alatt hullik le, és a radarképen intenzív, piros-lila maggal jelenik meg.
Évente átlagosan 32 napon hullik hó, és 97 napon süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Határhelyzetben a radarkép önmagában nem árulja el a halmazállapotot – ilyenkor a hőmérsékleti adatot is nézd meg.