Gödöllő időjárás radar és radarkép

Gödöllő esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Gödöllő és Pest vármegye térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Gödöllő órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Gödöllő koordinátáira (47.6, 19.3667), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Gödöllő 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Gödöllő térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Gödöllő csapadékviszonyai számokban

Gödöllő térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 603 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 101 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 7%-kal kevesebb a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (68,7 mm), a legszárazabb pedig a február (34,2 mm) – a kettő között több mint 34,5 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 52,6 mm volt, 2016. augusztus 22.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Gödöllő térsége a 65. helyen áll, tehát a szárazabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (21,8 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-0,6 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,4 fok. A harminc év legmelegebb napján 37,8 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -23,2 °C (2002. december 26.) – ez 61 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 31%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 18%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Gödöllő térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és szeptemberben fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 26 napon hullott hó, és 90 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 15 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 219 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 976 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 367 mm-rel. A kettő között több mint 609 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 603 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 20,9 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 5,7%-a, miközben összesen 101 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 41 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 1998. március 4.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 16 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Gödöllő térségében az évi középhőmérséklet 1,1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 49 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Gödöllő térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 11,6 és 13,5 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 10,8 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,7 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 480 és 618 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 603 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Dunakeszi, mintegy 18 kilométerre; ott az éves átlag 632 mm, tehát itt évente mintegy 29 mm-rel kevesebb csapadék hullik. A környék adatai: Dunakeszi (18 km, 632 mm), Szentendre (23 km, 662 mm), Hatvan (25 km, 649 mm), Vác (26 km, 632 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Gödöllő környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Gödöllő saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Gödöllő az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Gödöllő vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Gödöllő környékén?

A hullámos, dombvidéki terep mérsékelten módosítja a csapadék eloszlását: a zónák nagyjából egyenletesen vonulnak át, de a magasabb hátak fölött valamivel több csapadék hullhat, mint a völgyekben.

Nyári zivatarok idején a dombhátak jó kiindulópontot adnak a feláramlásnak, ezért a cellák gyakran itt erősödnek meg. A radaranimáción érdemes néhány képkockát visszatekerni: ha a cella a dombvonulat mentén halad, jellemzően lassabban vonul tovább, mint a nyílt síkságon.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Gödöllő esőradar