Dunakeszi időjárás radar és radarkép

Dunakeszi esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Dunakeszi és Pest vármegye északi része térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Dunakeszi órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Dunakeszi koordinátáira (47.6364, 19.1386), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Dunakeszi 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Dunakeszi térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Dunakeszi csapadékviszonyai számokban

Dunakeszi térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 632 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 104 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez gyakorlatilag megegyezik a 72 vizsgált magyar település átlagával (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (74,7 mm), a legszárazabb pedig a február (35,2 mm) – a kettő között több mint 39,5 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 57,1 mm volt, 1999. június 22.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Dunakeszi térsége a 43. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (22,2 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-0,4 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,6 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,3 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -22,8 °C (1996. december 27.) – ez 61,1 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 33%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 18%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Dunakeszi térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és szeptemberben fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 29 napon hullott hó, és 87 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 18 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 131 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 1036 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 381 mm-rel. A kettő között több mint 655 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 632 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 21,7 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 5,9%-a, miközben összesen 104 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 52 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2003. március 30.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 12 nap volt. Ez hosszabb az országos átlagnál (44 nap), tehát itt az aszályos időszakok a jellemzőnél tartósabbak lehetnek.

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Dunakeszi térségében az évi középhőmérséklet 1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 33 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Dunakeszi térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 11,9 és 13,8 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,1 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,7 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 509 és 673 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 632 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Szentendre, mintegy 6 kilométerre; ott az éves átlag 662 mm, tehát itt évente mintegy 30 mm-rel kevesebb csapadék hullik. A környék adatai: Szentendre (6 km, 662 mm), Vác (16 km, 632 mm), Budapest (17 km, 633 mm), Gödöllő (18 km, 603 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Dunakeszi környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Dunakeszi saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Dunakeszi az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Dunakeszi vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Dunakeszi környékén?

A sűrűn beépített térségben a városi hősziget nyári délutánokon helyben erősítheti a záporokat: a felmelegedett burkolt felületek fölött a feláramlás gyorsabban indul meg, ezért a radaranimáción néha a város fölött „nő ki” egy cella, nem pedig nyugat felől érkezik.

A csapadék eloszlása néhány kilométeren belül is nagyon eltérő lehet, ezért ha a radaron a szomszédos kerület fölött látsz intenzív foltot, az nálad még jelenthet száraz időt. A burkolt felületek miatt a hirtelen lezúduló nagy mennyiség gyorsabban okoz elöntést, mint azonos csapadék esetén a környező zöldterületeken.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Dunakeszi esőradar