Mennyi eső esik évente Hatvan térségében?
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 649 mm, ami nagyjából 107 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a július (82,3 mm), a legszárazabb a január (33,1 mm).
Hatvan időjárás radar és radarkép
Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Hatvan és Heves nyugati része térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.
Pillanatkép frissítve: 2026. augusztus 28. 18:10
Hatvan térségében a következő 48 órában érdemi csapadék nélküli időre lehet számítani, a legnagyobb csapadékesély 12% (augusztus 29. 08 óra körül), a hőmérséklet 19 és 33 °C között alakul, a legerősebb széllökés 39 km/h lehet.
A böngésződben ez az összefoglaló és az alábbi táblázatok élő adatra frissülnek.
Lokális kockázati jelzés betöltése...
Hatvan lokációra hamarosan megjelenik a zivatar, jégeső, széllökés és instabil légkör modellalapú értékelése.
Modellalapú jelzés, nem hivatalos hatósági riasztás.
Helyi időjárás
Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Hatvan koordinátáira (47.6667, 19.6833), Open-Meteo modellek alapján.
Az órás előrejelzés betöltése...
Kitekintés
Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Hatvan térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.
A 16 napos előrejelzés betöltése...
Harmincéves átlagok
Hatvan térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 649 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 107 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez gyakorlatilag megegyezik a 72 vizsgált magyar település átlagával (651 mm).
Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (82,3 mm), a legszárazabb pedig a január (33,1 mm) – a kettő között több mint 49,2 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 58,8 mm volt, 1999. július 11.
Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Hatvan térsége a 32. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).
| Hónap | Csapadék | Középhőm. | Eloszlás |
|---|---|---|---|
| jan | 33,1 mm | -0,6 °C | 33,1 mm |
| feb | 35,1 mm | 1,2 °C | 35,1 mm |
| már | 39,4 mm | 5,8 °C | 39,4 mm |
| ápr | 49,1 mm | 11,7 °C | 49,1 mm |
| máj | 71,9 mm | 16,7 °C | 71,9 mm |
| jún | 75,2 mm | 20,5 °C | 75,2 mm |
| júl | 82,3 mm | 22,5 °C | 82,3 mm |
| aug | 61,9 mm | 22,2 °C | 61,9 mm |
| sze | 57,2 mm | 17 °C | 57,2 mm |
| okt | 53 mm | 11,3 °C | 53 mm |
| nov | 49,6 mm | 5,6 °C | 49,6 mm |
| dec | 41,4 mm | 0,3 °C | 41,4 mm |
A legmelegebb hónap a július (22,5 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-0,6 °C); a kettő közötti éves hőingás 23,1 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,9 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -23,9 °C (2002. december 26.) – ez 62,8 fokos szélsőérték-különbség.
A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 34%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 17%-a. Ez erősen nyári csapadékmaximumot jelent, ami a kontinentális éghajlat jellemzője: a csapadék nagy része néhány heves zivatarból érkezik, nem egyenletesen elosztva.
A harmincéves sorban azok a napok, amikor Hatvan térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és augusztusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.
Télen évente átlagosan 31 napon hullott hó, és 87 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 21 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 121 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.
A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 1076 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 408 mm-rel. A kettő között több mint 668 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 649 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.
Évente átlagosan 22,4 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,1%-a, miközben összesen 107 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.
A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 39 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2013. augusztus 19.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 12 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).
A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Hatvan térségében az évi középhőmérséklet 1,1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 17 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.
Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Hatvan térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12 és 13,9 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,2 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,7 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 520 és 685 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 649 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.
Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.
A legközelebbi vizsgált település Gyöngyös, mintegy 23 kilométerre; ott az éves átlag 654 mm, tehát gyakorlatilag azonos mennyiség – a két település ugyanabban a csapadékrégióban fekszik. A környék adatai: Gyöngyös (23 km, 654 mm), Gödöllő (25 km, 603 mm), Jászberény (25 km, 601 mm), Dunakeszi (41 km, 632 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.
Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.
Viszonyítás
Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Hatvan saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.
Országos kitekintés
A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Hatvan vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.
Helyi sajátosságok
A hullámos, dombvidéki terep mérsékelten módosítja a csapadék eloszlását: a zónák nagyjából egyenletesen vonulnak át, de a magasabb hátak fölött valamivel több csapadék hullhat, mint a völgyekben.
Nyári zivatarok idején a dombhátak jó kiindulópontot adnak a feláramlásnak, ezért a cellák gyakran itt erősödnek meg. A radaranimáción érdemes néhány képkockát visszatekerni: ha a cella a dombvonulat mentén halad, jellemzően lassabban vonul tovább, mint a nyílt síkságon.
Útmutatók
Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.
Környékbeli radarok
GYIK
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 649 mm, ami nagyjából 107 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a július (82,3 mm), a legszárazabb a január (33,1 mm).
A vizsgált harminc évben 58,8 mm, 1999. július 11. Ekkora mennyiség jellemzően zivatarból, néhány óra alatt hullik le, és a radarképen intenzív, piros-lila maggal jelenik meg.
Évente átlagosan 31 napon hullik hó, és 87 napon süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Határhelyzetben a radarkép önmagában nem árulja el a halmazállapotot – ilyenkor a hőmérsékleti adatot is nézd meg.