Útmutató

Mit tud és mit nem tud a nowcast?

A nowcast a legrövidebb távú előrejelzés: a most mért radarképet vetíti előre néhány tíz percre. Nagyon hasznos, de van egy alapvető korlátja, amit érdemes ismerni.

Hogyan működik?

A nowcast nem futtat légköri modellt. Ehelyett összehasonlítja az utolsó néhány radarképkockát, és kiszámolja, melyik csapadékfolt merre és milyen gyorsan mozdult el. Ezekből mozgásvektorokat készít, majd a jelenlegi képet ezekkel a vektorokkal tolja tovább előre az időben.

Ez lényegében kifinomult extrapoláció: azt feltételezi, hogy ami eddig történt, az folytatódni fog. Ezért olyan gyors – nem kell hozzá szuperszámítógép –, és ezért is olyan pontos rövid távon.

Miben jó?

Az első 15–30 percben a nowcast általában megbízhatóbb, mint bármilyen numerikus időjárási modell. Egy nagy, összefüggő, egyenletesen vonuló csapadékrendszernél – amilyen egy őszi vagy téli frontális eső – akár egy órán túl is jól működik, mert az ilyen rendszerek lassan és kiszámíthatóan változnak.

Ha az a kérdésed, hogy „el tudok-e még hazaérni, mielőtt elered”, a nowcast pontosan erre való.

Hol romlik el?

A nowcast alapvető korlátja, hogy csak a meglévő csapadékot tudja mozgatni. Azt nem tudja megjósolni, hogy fél óra múlva ott, ahol most derült az ég, kialakul egy új zivatarcella. Márpedig nyári délutánokon pontosan ez a jellemző: a cellák nem valahonnan érkeznek, hanem helyben, a semmiből nőnek ki, és húsz perc alatt megerősödnek.

Ugyanígy nem tudja jól kezelni azt sem, amikor egy cella gyorsan gyengül vagy szétszakad. Az extrapoláció változatlan alakot és intenzitást feltételez, a valóságban viszont a zivatarcella élettartama gyakran csak 30–60 perc.

A harmadik gyenge pont a domborzat: a hegyvidék fölött a csapadék gyakran egy helyben regenerálódik, miközben a szél tovább fújja. A nowcast ilyenkor elviszi a csapadékot arrébb, pedig az valójában a hegy fölött marad.

Miért nem ugyanaz, mint az órás előrejelzés?

Az órás előrejelzés numerikus modellből származik: a légkör fizikai egyenleteit oldja meg egy háromdimenziós rácson, több napra előre. Ez nagyságrendekkel több számítás, ezért naponta csak néhányszor fut le, és a legfrissebb megfigyeléseket órákkal később építi be.

Emiatt a modell az első egy-két órára gyakran rosszabb, mint az egyszerű extrapoláció: még nem tud arról a zivatarcelláról, ami húsz perce alakult ki. Cserébe viszont képes olyasmit megmondani, amit a nowcast soha: hogy holnap délután instabil lesz-e a légkör, mekkora energia áll majd rendelkezésre, és merről érkezik a front.

A két eszköz tehát nem verseng, hanem kiegészíti egymást – más-más időtávon a legjobb.

Gyakorlati szabály

Nagy, egyenletes esőzésnél a nowcastnak akár egy órán túl is hihetsz. Nyári zivataros helyzetben viszont kezeld úgy, hogy legfeljebb 20–30 percre ad használható képet, és utána nézd meg újra.

A leghasznosabb kombináció: a nowcast megmondja, mi történik a következő fél órában, a modellalapú órás előrejelzés pedig azt, hogy egyáltalán zivataros-e a nap. Ha a napi kilátás instabil légkört jelez, akkor a most üres radarkép semmit nem garantál a délutánra.

Konkrét példa. Reggel megnézed a napi kitekintést: a délutánra 60% csapadékesély és instabil légkör szerepel. Ez azt jelenti, hogy zivatar lehet, de azt még senki nem tudja, pontosan hol. Délután kettőkor a radar még üres – ez a modell szerinti kilátást nem írja felül. Fél háromkor megjelenik két kis cella ötven kilométerre nyugatra: innentől a nowcast a hasznos eszköz, mert megmondja, hogy feléd tartanak-e.

Amit a nowcast sosem fog megmondani

Nem mondja meg, mennyi eső esik nálad milliméterben – csak azt, hogy valószínűleg lesz csapadék, és nagyjából milyen intenzitású.

Nem mondja meg, hogy villámlani fog-e. A villámaktivitást külön érzékelőhálózat méri, ez nem része a radarképnek.

Nem mondja meg, hogy jégeső lesz-e. A radar reflektivitásából lehet rá következtetni, de ehhez kétpolarizációs mérés és szakértői értelmezés kell, ami a nyilvános kompozit képen nem érhető el.

És ami a legfontosabb: nem mondja meg, hogy hol alakul ki új cella. Ehhez a légkör állapotát kellene ismernie, nem csak a mostani csapadék mozgását.

Utoljára frissítve: 2026. augusztus 18. · Módszertan és adatforrások