Útmutató
Radarkép vagy műholdkép – mikor melyiket nézd?
Az oldalon egy kapcsolóval válthatsz radarkép és műholdkép között. Nem ugyanannak a dolognak a két változatáról van szó: teljesen mást mérnek.
A radar a csapadékot méri
A radar aktív műszer: kibocsát egy jelet, és a visszaverődést méri. Csak azt látja, amiről a mikrohullám visszaverődik – tehát a viszonylag nagy vízcseppeket, hó- és jégszemcséket. A felhőt magát, amíg abban csak apró cseppek vannak, gyakorlatilag nem látja.
Ezért van az, hogy egy vastag, sötét felhőtakaró alatt a radarkép teljesen üres lehet: felhő van, csapadék nincs.
A műhold a felhőtetőt látja
A műholdkép passzív mérés: azt rögzíti, milyen sugárzás érkezik a Föld felől. Az infravörös csatorna lényegében a felhőtető hőmérsékletét méri. Mivel a légkörben felfelé haladva hidegebb van, a hidegebb felhőtető magasabb felhőt jelent – és a magas, hideg tetejű felhő jellemzően erős feláramlású, tehát zivatarra hajlamos.
A műhold előnye, hogy mindenhol lát, egyenletesen, a radarhálózat lefedettségi hézagaitól függetlenül. A hátránya, hogy csak a tetejét látja: azt nem tudja megmondani, hogy a felhő alól esik-e, és mennyi.
Mikor melyiket?
Radart nézz, ha az a kérdés, hogy esik-e most, merre tart a csapadék, és mikor ér ide. Ez a radar erőssége, és erre a műhold alkalmatlan.
Műholdat nézz, ha azt akarod látni, hogyan alakul a felhőzet: közeledik-e egy front, oszlik-e a takaró, süt-e ki délután a nap. Szintén hasznos hajnalonta, amikor a völgyekben köd vagy alacsony rétegfelhő ül – ezt a radar egyáltalán nem mutatja, a műhold viszont igen.
Nyári zivatarhelyzetben a kettő együtt a leghasznosabb: a műholdon látszik, hol kezd hirtelen kifehéredni és kihűlni egy felhőtető – ez a gyorsan fejlődő feláramlás jele –, a radaron pedig néhány perccel később megjelenik az ehhez tartozó csapadék. A műhold gyakran hamarabb jelzi az új cellát, mint a radar.
Infravörös és látható tartomány
A műholdak több csatornán is mérnek. A látható csatorna lényegében fénykép: a visszavert napfényt rögzíti, ezért nappal nagyon részletes, éjszaka viszont teljesen sötét. Ezen a képen a vastag felhő fehér, a vékony felhő szürkés, a felszín pedig a saját színében látszik.
Az infravörös csatorna a kibocsátott hősugárzást méri, ezért éjjel-nappal működik. Itt a világos árnyalat hideget jelent, tehát magas felhőtetőt. Egy fejlődő zivatarfelhő teteje elérheti a 10–12 kilométeres magasságot, ahol mínusz 50–60 fok van – ez az infravörös képen feltűnően fehér, éles peremű folt.
Az oldalon látható „geocolour” típusú kép a kettőt kombinálja: nappal a látható tartomány természetes színeit használja, sötétedés után pedig automatikusan átvált infravörösre, hogy éjszaka is legyen kép.
Amit csak a műhold mutat meg
A völgyekben megülő köd és alacsony rétegfelhő a radar számára gyakorlatilag láthatatlan – nincs benne akkora vízcsepp, ami visszaverné a jelet. A műholdképen viszont jól látszik, sőt az is, hogy meddig terjed, és a nap folyamán merről kezd feloszlani. Őszi és téli reggeleken ez a leghasznosabb információ.
Ugyanígy csak a műholdon látszik a felhőzet szerkezete: a hullámok, a lee-hullámok a hegyek mögött, a front íve, a nyílt tengeri cellás felhőzet. Ezek nem csapadékjelenségek, de sokat elárulnak a légkör állapotáról.
És egy gyakorlati eset: ha azt szeretnéd tudni, hogy holnap süt-e a nap a kiránduláshoz, a radarkép semmit nem segít – a műholdkép viszont megmutatja, hogy a felhőtakaró oszlik-e vagy vastagszik.
Frissülési gyakoriság
A két adatforrás nem egyszerre frissül. A radarkompozit jellemzően tíz percenként újul meg. A műholdkép frissülése ennél lassabb lehet, és mindig van néhány tíz perces feldolgozási késés is – a műholdnak le kell töltenie az adatot, a földi rendszernek fel kell dolgoznia.
Ezért fordulhat elő, hogy a műholdkép idejelzése néhány tíz perccel korábbi, mint a radaré. Ez nem hiba: gyors változásoknál viszont érdemes tudni róla, hogy amit a műholdon látsz, az már nem a legfrissebb állapot. Az oldalon a kép fölötti idősáv mindig a ténylegesen megjelenített képkocka idejét mutatja, nem az aktuális órát.
Utoljára frissítve: 2026. augusztus 18. · Módszertan és adatforrások