Útmutató

Miért nem esik, pedig zöld a radar?

Ez a leggyakoribb kérdés a radarképpel kapcsolatban, és teljesen jogos. Négy tipikus oka van, és mindegyiket fel lehet ismerni, ha tudod, mit keress.

1. Virga: elpárolog, mielőtt leérne

A leggyakoribb magyarázat. A csapadék elindul a felhőből, a radar látja is, de útközben száraz levegőrétegbe ér, és elpárolog, mielőtt a földet elérné. Ezt hívják virgának. A radar a magasban lévő cseppeket méri, tehát tökéletesen jól működik – csak épp olyasmit mutat, ami nem jut le hozzád.

Nyáron, meleg és száraz időben ez különösen gyakori: a felhőalap magasan van, alatta több kilométernyi száraz levegő, és a gyenge csapadék esélye sincs leérni. Tipikus jel, hogy a radaron halvány, foltos zöld látszik, miközben odakint süt a nap, és legfeljebb néhány csepp éri el a talajt.

Néha látni is lehet: a felhő alól szürke, csíkos „fátyol” lóg le, ami a levegőben elhal. Ez maga a virga.

2. Olvadási réteg: a fényes sáv

Télen és a hidegebb átmeneti időszakokban a csapadék hó formájában indul el a magasból, és egy adott magasságban olvadni kezd. Az olvadó hópehely kívül már vizes, belül még jeges – és ez a vizes bevonatú, viszonylag nagy szemcse sokkal erősebben veri vissza a radarjelet, mint akár a hó, akár az azonos tömegű esőcsepp.

A radarképen ez gyűrű alakú, feltűnően intenzív sávként jelenik meg a radartól nagyjából azonos távolságban. Angolul „bright band”, magyarul fényes sáv vagy olvadási sáv. Ha télen egy szabályos, kör alakú erős sávot látsz a radarképen, jó eséllyel ez az – nem pedig egy valóban intenzívebb csapadékzóna.

Ilyenkor a radar érdemben túlbecsüli a csapadék erősségét.

3. Talajvisszaverődés és egyéb zavarjelek

A radarnyaláb nemcsak csapadékról verődik vissza. Épületek, dombok, szélturbinák, sőt madárrajok és rovarfelhők is adhatnak visszajelzést. Ezt nevezik talajvisszaverődésnek (ground clutter).

A modern radarok szűrik ezeket, de nem tökéletesen. A jellegzetes jel: a radar közvetlen környezetében, néhány tíz kilométeres körben tartósan egy helyben álló, nem mozgó folt látszik. Ha az animációt elindítod, és egy alakzat képkockáról képkockára pontosan ugyanott marad, miközben minden más mozog, az szinte biztosan nem csapadék.

Egy különleges eset a rendellenes terjedés: erős hőmérsékleti inverzió esetén a nyaláb lefelé görbül, és a szokásosnál messzebb „lát” bele a talajba. Ez jellemzően derült, szélcsendes hajnalokon fordul elő, és nagy, összefüggő hamis csapadékfoltot rajzolhat.

4. Nyalábmagasság: minél messzebb, annál magasabban lát

Ez a fordított eset oka: amikor esik, de a radar keveset vagy semmit nem mutat. A radarnyaláb egyenesen halad, a Föld felszíne viszont görbül, ráadásul a nyalábot enyhén felfelé is döntik, hogy ne ütközzön a terepbe. Együtt ez azt jelenti, hogy minél messzebb vagy a radartól, annál magasabban méri a légkört a nyaláb.

A radar közelében néhány száz méteres magasságot mér, száz kilométerrel arrébb viszont már jóval a felhőalap fölött jár. Ha a csapadék alacsony szintű felhőből hullik – tipikusan a téli szitálás, vagy a hegyvidéken a lejtő fölött képződő eső –, a nyaláb egyszerűen elmegy fölötte, és a radarkép üres marad, miközben odakint szemerkél.

Ehhez jön a domborzati árnyékolás: ha a radar és közted egy hegyvonulat áll, a nyaláb egy részét az elnyeli, és a mögötte lévő terület tartósan alulbecsült marad. Ezért mutat a radar egyes hegyvidéki völgyekben szinte mindig kevesebbet.

Mit kezdj mindezzel a gyakorlatban?

A radarkép a csapadék helyét és mozgását mutatja megbízhatóan – ebben szinte verhetetlen. A pontos mennyiséget és azt, hogy a csapadék tényleg leér-e a földre, már kevésbé.

Ezért érdemes a radart mindig a helyi előrejelzéssel együtt nézni: ha a modell is csapadékot jelez arra az órára, és a radaron is közeledik a zóna, akkor nagyon valószínű, hogy tényleg esni fog. Ha a radar mutat valamit, de a modell szerint száraz marad az idő, jó eséllyel virgát látsz.

Utoljára frissítve: 2026. augusztus 18. · Módszertan és adatforrások