Útmutató

Zivatar közeledik – mit tegyél?

A radar jó eszköz arra, hogy időben észrevedd a közeledő zivatart. De van néhány helyzet, amikor a radar nem elég – és van egy határ, ahol már nem a radarra kell nézni, hanem fedél alá menni.

Mit látsz a radaron egy zivatarnál?

A zivatarcella a radarképen jellemzően kicsi, kerekded, nagyon intenzív magként jelenik meg – a skála felső, piros-magenta tartományában. A körülötte lévő gyengébb csapadékzónánál jóval élesebb a határa.

Két dolgot figyelj. Az egyik a mag intenzitása: ha néhány képkocka alatt erősödik, a cella fejlődik. A másik az alak: ha a cella megnyúlik és a hátsó oldalán éles, ívelt perem alakul ki, az szervezett, erős zivatarra utal.

A cellák haladási sebessége nagyon eltérő lehet. Egy lassú, 20 km/h-val vonuló cella sok esőt hagy egy helyen, és villámárvizet okozhat. Egy 60–70 km/h-val száguldó cella kevesebb esőt hoz, de a széllökés miatt veszélyesebb.

Mikor NE a radarra hagyatkozz?

A radar a csapadékot méri – a villámot nem. A villámcsapás veszélye pedig jóval a csapadék előtt kezdődik: a zivatarfelhőből ki tud csapni a villám olyan helyre is, ahol még nem esik, akár 10–15 kilométerre a csapadékzónától. Ha dörgést hallasz, a zivatar már elég közel van ahhoz, hogy veszélyes legyen, függetlenül attól, mit mutat a radar.

Ugyanígy nem mutatja a radarkép a zivatar szélrohamát. A cella elején kifutó hideg levegő gyakran a csapadék előtt 5–15 kilométerrel érkezik, és ez okozza a hirtelen, akár 80–100 km/h-s széllökést, ami fákat dönt. Amikor a radar szerint még „nem ér ide”, a széllökés már ott lehet.

Nyílt vízen, hegyen vagy erdőben ezért a szabály egyszerű: ha zivatar közeledik a radaron, ne azt számold ki, mennyi időd van pontosan – indulj el jóval korábban.

Az oldal riasztási kártyája

Az Esőkép.hu városoldalain látható riasztási kártya saját, modellalapú jelzés: az Open-Meteo előrejelzési adataiból, rögzített küszöbértékek alapján számoljuk a következő 8 órára. A pontos szabályokat a módszertan oldalon soroljuk fel.

Ez a jelzés nem hivatalos veszélyjelzés, és nem is helyettesíti azt. Modellalapú tájékoztatás, aminek az a célja, hogy előre felhívja a figyelmedet: érdemes lesz figyelni az eget és a radart.

A 30-30 szabály

Egyszerű, jól bevált ökölszabály a villámveszély megítélésére, és nem kell hozzá semmilyen eszköz. Amikor villámlást látsz, számold meg, hány másodperc telik el a dörgésig. A hang nagyjából három másodperc alatt tesz meg egy kilométert, tehát ha 30 másodpercnél kevesebb telik el, a becsapódás 10 kilométeren belül volt – ez már a veszélyzóna.

A szabály másik fele: az utolsó dörgés után várj legalább 30 percet, mielőtt visszamész a szabadba. A zivatar hátulján is csaphat ki villám, olykor a felhő szélétől több kilométerre, derült ég alá. Ez a „derült égből villámcsapás” jelenség, és nem legenda.

Hol vagy biztonságban, és hol nem?

Biztonságos: szilárd falú épület belseje, illetve zárt, fémvázas autó. Az autó nem a gumiabroncs miatt véd, hanem mert a karosszéria Faraday-kalitkaként vezeti körbe az áramot – ezért fontos, hogy ne érj a fémrészekhez, és csukd be az ablakot.

Veszélyes: nyílt vízfelület és a partja, magaslat, gerinc, kilátó, magányosan álló fa, sátor, buszmegálló, fémkorlát. Erdőben a sűrű, egyenletes magasságú állomány viszonylag jobb, mint egy tisztás széle vagy egy kiemelkedő fa alatt.

Vízen a legfontosabb szabály, hogy a partot kell elérni, mielőtt a cella megérkezik – nem akkor kell indulni, amikor már dörög. A magyar tavakon (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) a viharjelző rendszer villogó sárga fénye ad jelzést, két fokozatban: a percenként 45-ször felvillanó fény az elsőfokú jelzés, ilyenkor a parttól 500 méternél távolabb nem szabad menni; a percenként 90-szer felvillanó fény a másodfokú jelzés, ami azonnali vízelhagyást jelent. A radar ehhez kiegészítés: megmutatja, honnan és milyen gyorsan érkezik a cella, tehát mennyi időd van még.

A hivatalos HungaroMet riasztás

Magyarországon a hivatalos veszélyjelzést a HungaroMet (korábban Országos Meteorológiai Szolgálat) adja ki, a met.hu oldalon és a hivatalos alkalmazásában. A rendszer színkódos, három fokozattal.

A sárga a legenyhébb: a szokásosnál veszélyesebb időjárás várható, érdemes figyelni rá. A narancs már jelentős veszélyt jelez, ahol anyagi kár és személyi sérülés is előfordulhat – ilyenkor a szabadtéri programokat érdemes újragondolni. A piros a legsúlyosabb fokozat: rendkívüli, széles körű károkat okozó időjárás.

Veszélyhelyzetben mindig a hivatalos jelzés az irányadó. A radarkép ehhez kiegészítés: megmutatja, hogy a riasztott terület melyik részén, mikor érkezik ténylegesen a csapadék.

Utoljára frissítve: 2026. augusztus 18. · Módszertan és adatforrások