Mennyi eső esik évente Szombathely térségében?
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 694 mm, ami nagyjából 110 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a június (82,1 mm), a legszárazabb a január (29,6 mm).
Szombathely időjárás radar és radarkép
Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Szombathely és Vas vármegye térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.
Pillanatkép frissítve: 2026. augusztus 28. 18:10
Szombathely térségében a következő 48 órában érdemi csapadék nélküli időre lehet számítani, a legnagyobb csapadékesély 25% (augusztus 29. 06 óra körül), a hőmérséklet 18 és 31 °C között alakul, a legerősebb széllökés 49 km/h lehet.
A böngésződben ez az összefoglaló és az alábbi táblázatok élő adatra frissülnek.
Lokális kockázati jelzés betöltése...
Szombathely lokációra hamarosan megjelenik a zivatar, jégeső, széllökés és instabil légkör modellalapú értékelése.
Modellalapú jelzés, nem hivatalos hatósági riasztás.
Helyi időjárás
Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Szombathely koordinátáira (47.2307, 16.6218), Open-Meteo modellek alapján.
Az órás előrejelzés betöltése...
Kitekintés
Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Szombathely térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.
A 16 napos előrejelzés betöltése...
Harmincéves átlagok
Szombathely térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 694 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 110 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 7%-kal több a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).
Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a június (82,1 mm), a legszárazabb pedig a január (29,6 mm) – a kettő között több mint 52,5 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 52,9 mm volt, 2009. augusztus 4.
Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Szombathely térsége a 15. helyen áll, tehát a csapadékosabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).
| Hónap | Csapadék | Középhőm. | Eloszlás |
|---|---|---|---|
| jan | 29,6 mm | -0,2 °C | 29,6 mm |
| feb | 33,4 mm | 1,5 °C | 33,4 mm |
| már | 45,6 mm | 5,7 °C | 45,6 mm |
| ápr | 45,6 mm | 11 °C | 45,6 mm |
| máj | 73,3 mm | 15,5 °C | 73,3 mm |
| jún | 82,1 mm | 19,4 °C | 82,1 mm |
| júl | 76 mm | 21,4 °C | 76 mm |
| aug | 74,9 mm | 21,1 °C | 74,9 mm |
| sze | 77,2 mm | 16,1 °C | 77,2 mm |
| okt | 59 mm | 10,9 °C | 59 mm |
| nov | 56,1 mm | 5,7 °C | 56,1 mm |
| dec | 41 mm | 0,7 °C | 41 mm |
A legmelegebb hónap a július (21,4 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-0,2 °C); a kettő közötti éves hőingás 21,6 fok. A harminc év legmelegebb napján 38 °C volt a csúcshőmérséklet (2013. augusztus 8.), a leghidegebb hajnalon pedig -22,4 °C (2005. március 1.) – ez 60,4 fokos szélsőérték-különbség.
A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 34%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 15%-a. Ez erősen nyári csapadékmaximumot jelent, ami a kontinentális éghajlat jellemzője: a csapadék nagy része néhány heves zivatarból érkezik, nem egyenletesen elosztva.
A harmincéves sorban azok a napok, amikor Szombathely térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és augusztusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.
Télen évente átlagosan 30 napon hullott hó, és 89 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 13 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 215 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.
A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2014 volt 888 mm-rel, a legszárazabb pedig 2003, mindössze 447 mm-rel. A kettő között több mint 441 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 694 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.
Évente átlagosan 22,7 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,2%-a, miközben összesen 110 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.
A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 38 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2011. december 4.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 9 nap volt. Ez rövidebb az országos átlagnál (44 nap), vagyis a csapadék viszonylag egyenletesen oszlik el az év során.
A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Szombathely térségében az évi középhőmérséklet 1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 37 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.
Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Szombathely térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 11,5 és 13,3 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 10,7 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,6 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 572 és 762 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 694 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.
Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.
A legközelebbi vizsgált település Sárvár, mintegy 24 kilométerre; ott az éves átlag 675 mm, tehát itt évente mintegy 19 mm-rel több csapadék hullik. A környék adatai: Sárvár (24 km, 675 mm), Körmend (25 km, 724 mm), Zalaegerszeg (46 km, 761 mm), Sopron (50 km, 711 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.
Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.
Viszonyítás
Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Szombathely saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.
Országos kitekintés
A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Szombathely vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.
Helyi sajátosságok
A hullámos, dombvidéki terep mérsékelten módosítja a csapadék eloszlását: a zónák nagyjából egyenletesen vonulnak át, de a magasabb hátak fölött valamivel több csapadék hullhat, mint a völgyekben.
Nyári zivatarok idején a dombhátak jó kiindulópontot adnak a feláramlásnak, ezért a cellák gyakran itt erősödnek meg. A radaranimáción érdemes néhány képkockát visszatekerni: ha a cella a dombvonulat mentén halad, jellemzően lassabban vonul tovább, mint a nyílt síkságon.
Útmutatók
Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.
Környékbeli radarok
GYIK
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 694 mm, ami nagyjából 110 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a június (82,1 mm), a legszárazabb a január (29,6 mm).
A vizsgált harminc évben 52,9 mm, 2009. augusztus 4. Ekkora mennyiség jellemzően zivatarból, néhány óra alatt hullik le, és a radarképen intenzív, piros-lila maggal jelenik meg.
Évente átlagosan 30 napon hullik hó, és 89 napon süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Határhelyzetben a radarkép önmagában nem árulja el a halmazállapotot – ilyenkor a hőmérsékleti adatot is nézd meg.