Mennyi eső esik évente Sopron térségében?
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 711 mm, ami nagyjából 114 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a július (84,4 mm), a legszárazabb a január (32,5 mm).
Sopron időjárás radar és radarkép
Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Sopron és Alpokalja térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.
Pillanatkép frissítve: 2026. augusztus 28. 18:10
Sopron térségében a következő 48 órában 1 mm csapadék várható, a legnagyobb csapadékesély 15% (augusztus 29. 04 óra körül), a hőmérséklet 19 és 31 °C között alakul, a legerősebb széllökés 51 km/h lehet.
A böngésződben ez az összefoglaló és az alábbi táblázatok élő adatra frissülnek.
Lokális kockázati jelzés betöltése...
Sopron lokációra hamarosan megjelenik a zivatar, jégeső, széllökés és instabil légkör modellalapú értékelése.
Modellalapú jelzés, nem hivatalos hatósági riasztás.
Helyi időjárás
Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Sopron koordinátáira (47.6817, 16.5845), Open-Meteo modellek alapján.
Az órás előrejelzés betöltése...
Kitekintés
Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Sopron térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.
A 16 napos előrejelzés betöltése...
Harmincéves átlagok
Sopron térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 711 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 114 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 9%-kal több a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).
Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (84,4 mm), a legszárazabb pedig a január (32,5 mm) – a kettő között több mint 51,9 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 61,8 mm volt, 2009. augusztus 4.
Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Sopron térsége a 9. helyen áll, tehát a csapadékosabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).
| Hónap | Csapadék | Középhőm. | Eloszlás |
|---|---|---|---|
| jan | 32,5 mm | 0 °C | 32,5 mm |
| feb | 33,2 mm | 1,6 °C | 33,2 mm |
| már | 47,1 mm | 5,6 °C | 47,1 mm |
| ápr | 47,3 mm | 10,8 °C | 47,3 mm |
| máj | 78,6 mm | 15,4 °C | 78,6 mm |
| jún | 80,7 mm | 19,2 °C | 80,7 mm |
| júl | 84,4 mm | 21,2 °C | 84,4 mm |
| aug | 82,1 mm | 20,9 °C | 82,1 mm |
| sze | 78,1 mm | 15,9 °C | 78,1 mm |
| okt | 56,1 mm | 10,8 °C | 56,1 mm |
| nov | 50,8 mm | 5,7 °C | 50,8 mm |
| dec | 40,1 mm | 1 °C | 40,1 mm |
A legmelegebb hónap a július (21,2 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0 °C); a kettő közötti éves hőingás 21,2 fok. A harminc év legmelegebb napján 37,2 °C volt a csúcshőmérséklet (2013. augusztus 8.), a leghidegebb hajnalon pedig -21,1 °C (2005. március 1.) – ez 58,3 fokos szélsőérték-különbség.
A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 35%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 15%-a. Ez erősen nyári csapadékmaximumot jelent, ami a kontinentális éghajlat jellemzője: a csapadék nagy része néhány heves zivatarból érkezik, nem egyenletesen elosztva.
A harmincéves sorban azok a napok, amikor Sopron térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban augusztusban és szeptemberben fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.
Télen évente átlagosan 33 napon hullott hó, és 83 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 12 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 220 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.
A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2014 volt 934 mm-rel, a legszárazabb pedig 2003, mindössze 493 mm-rel. A kettő között több mint 441 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 711 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.
Évente átlagosan 22,7 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,2%-a, miközben összesen 114 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.
A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 52 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2002. február 8.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 14 nap volt. Ez hosszabb az országos átlagnál (44 nap), tehát itt az aszályos időszakok a jellemzőnél tartósabbak lehetnek.
A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Sopron térségében az évi középhőmérséklet 1,1 fokkal emelkedett, a csapadékösszeg érdemben nem változott (+11 mm). Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.
Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Sopron térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 11,4 és 13,2 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 10,7 °C, tehát a modellek 0,7 és 2,5 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 587 és 798 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 711 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.
Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.
A legközelebbi vizsgált település Szombathely, mintegy 50 kilométerre; ott az éves átlag 694 mm, tehát itt évente mintegy 17 mm-rel több csapadék hullik. A környék adatai: Szombathely (50 km, 694 mm), Sárvár (54 km, 675 mm), Mosonmagyaróvár (55 km, 617 mm), Körmend (75 km, 724 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.
Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.
Viszonyítás
Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Sopron saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.
Országos kitekintés
A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Sopron vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.
Helyi sajátosságok
A dombos-hegyes terep a csapadékot helyben átrendezi: a nedves levegő a lejtőn felemelkedve lehűl, így a hegység szél felőli oldalán ugyanabból a csapadékzónából jóval több eshet, mint a szélárnyékos oldalon. A radarkép ezt a különbséget nem mindig mutatja pontosan.
Érdemes figyelni, hogy a csapadékzóna merőlegesen érkezik-e a hegyvonulatra – ilyenkor a torlódás miatt a csapadék lassabban vonul át és tovább tart. A völgyekben és a magasabb részeken ugyanannak a zónának eltérő lehet az intenzitása, télen pedig a halmazállapot is más: a völgyben eső, néhány száz méterrel feljebb már havazás.
Útmutatók
Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.
Környékbeli radarok
GYIK
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 711 mm, ami nagyjából 114 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a július (84,4 mm), a legszárazabb a január (32,5 mm).
A vizsgált harminc évben 61,8 mm, 2009. augusztus 4. Ekkora mennyiség jellemzően zivatarból, néhány óra alatt hullik le, és a radarképen intenzív, piros-lila maggal jelenik meg.
Évente átlagosan 33 napon hullik hó, és 83 napon süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Határhelyzetben a radarkép önmagában nem árulja el a halmazállapotot – ilyenkor a hőmérsékleti adatot is nézd meg.