Nagykanizsa időjárás radar és radarkép

Nagykanizsa esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Nagykanizsa és Dél-Zala térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Nagykanizsa órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Nagykanizsa koordinátáira (46.459, 16.9897), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Nagykanizsa 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Nagykanizsa térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Nagykanizsa csapadékviszonyai számokban

Nagykanizsa térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 744 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 108 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 14%-kal több a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a szeptember (82,6 mm), a legszárazabb pedig a január (38,3 mm) – a kettő között több mint 44,3 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 66 mm volt, 2020. július 25.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Nagykanizsa térsége a 2. helyen áll, tehát az egyik legcsapadékosabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (22,3 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,8 °C); a kettő közötti éves hőingás 21,5 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,4 °C volt a csúcshőmérséklet (2013. augusztus 8.), a leghidegebb hajnalon pedig -21,9 °C (2005. február 10.) – ez 60,3 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 30%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 19%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Nagykanizsa térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és augusztusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 26 napon hullott hó, és 69 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 18 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 151 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2014 volt 1032 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 458 mm-rel. A kettő között több mint 574 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 744 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 22,2 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,1%-a, miközben összesen 108 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 37 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2003. március 13.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 9 nap volt. Ez rövidebb az országos átlagnál (44 nap), vagyis a csapadék viszonylag egyenletesen oszlik el az év során.

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Nagykanizsa térségében az évi középhőmérséklet 0,7 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 38 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Nagykanizsa térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,6 és 14,4 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,7 °C, tehát a modellek 0,9 és 2,7 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 619 és 755 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 744 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Marcali, mintegy 35 kilométerre; ott az éves átlag 706 mm, tehát itt évente mintegy 38 mm-rel több csapadék hullik. A környék adatai: Marcali (35 km, 706 mm), Keszthely (39 km, 696 mm), Zalaegerszeg (44 km, 761 mm), Tapolca (58 km, 695 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Nagykanizsa környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Nagykanizsa saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Nagykanizsa az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Nagykanizsa vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Nagykanizsa környékén?

A hullámos, dombvidéki terep mérsékelten módosítja a csapadék eloszlását: a zónák nagyjából egyenletesen vonulnak át, de a magasabb hátak fölött valamivel több csapadék hullhat, mint a völgyekben.

Nyári zivatarok idején a dombhátak jó kiindulópontot adnak a feláramlásnak, ezért a cellák gyakran itt erősödnek meg. A radaranimáción érdemes néhány képkockát visszatekerni: ha a cella a dombvonulat mentén halad, jellemzően lassabban vonul tovább, mint a nyílt síkságon.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Nagykanizsa esőradar