Győr időjárás radar és radarkép

Győr esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Győr és Kisalföld térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Győr órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Győr koordinátáira (47.6875, 17.6504), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Győr 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Győr térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Győr csapadékviszonyai számokban

Győr térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 624 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 104 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 4%-kal kevesebb a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a június (68,2 mm), a legszárazabb pedig a február (35,8 mm) – a kettő között több mint 32,4 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 53,1 mm volt, 2005. augusztus 3.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Győr térsége a 51. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (22,2 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,2 °C); a kettő közötti éves hőingás 22 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,3 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 18.), a leghidegebb hajnalon pedig -23,5 °C (1996. december 28.) – ez 61,8 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 32%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 19%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Győr térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban augusztusban és szeptemberben fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 25 napon hullott hó, és 76 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 18 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 117 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 936 mm-rel, a legszárazabb pedig 2003, mindössze 390 mm-rel. A kettő között több mint 546 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 624 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 22,1 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,1%-a, miközben összesen 104 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 55 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2003. április 1.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 14 nap volt. Ez hosszabb az országos átlagnál (44 nap), tehát itt az aszályos időszakok a jellemzőnél tartósabbak lehetnek.

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Győr térségében az évi középhőmérséklet 1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 25 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Győr térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,2 és 14,2 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,4 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,8 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 495 és 724 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 624 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Mosonmagyaróvár, mintegy 35 kilométerre; ott az éves átlag 617 mm, tehát gyakorlatilag azonos mennyiség – a két település ugyanabban a csapadékrégióban fekszik. A környék adatai: Mosonmagyaróvár (35 km, 617 mm), Komárom (36 km, 622 mm), Pápa (42 km, 724 mm), Tatabánya (58 km, 657 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Győr környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Győr saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Győr az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Győr vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Győr környékén?

A Kisalföld nyitott, sík felszíne fölött a nyugat felől érkező csapadékzónák akadálytalanul vonulnak be, ezért a radaranimáción korán, még az országhatáron túl észreveheted a közeledő rendszert.

Az osztrák és szlovák oldal felől érkező zónák miatt érdemes a radarképet kijjebb zoomolni: a határon túli terület is látszik, és 40-60 kilométerrel előbb jelzi, mi jön. A nyílt terep miatt a széllökések is erősebbek lehetnek, mint a védettebb tájakon.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Győr esőradar