Kiskunfélegyháza időjárás radar és radarkép

Kiskunfélegyháza esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Kiskunfélegyháza és Kiskunság térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Kiskunfélegyháza órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Kiskunfélegyháza koordinátáira (46.7121, 19.8446), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Kiskunfélegyháza 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Kiskunfélegyháza térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Kiskunfélegyháza csapadékviszonyai számokban

Kiskunfélegyháza térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 589 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 101 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 10%-kal kevesebb a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a június (65 mm), a legszárazabb pedig a január (34,3 mm) – a kettő között több mint 30,7 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 58,3 mm volt, 2005. augusztus 4.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Kiskunfélegyháza térsége a 69. helyen áll, tehát a szárazabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (22,9 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,3 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,6 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,7 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -21,5 °C (2001. december 25.) – ez 60,2 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 29%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 20%-a. Ez mérsékelt nyári többlet: a csapadék az év során viszonylag kiegyensúlyozottan oszlik el.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Kiskunfélegyháza térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júniusban és szeptemberben fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 23 napon hullott hó, és 78 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 26 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 103 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 950 mm-rel, a legszárazabb pedig 2000, mindössze 380 mm-rel. A kettő között több mint 570 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 589 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 21,9 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6%-a, miközben összesen 101 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 46 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2017. január 12.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 12 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Kiskunfélegyháza térségében az évi középhőmérséklet 0,9 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 23 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Kiskunfélegyháza térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,7 és 14,6 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,7 °C, tehát a modellek 1 és 2,9 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 460 és 675 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 589 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Kecskemét, mintegy 24 kilométerre; ott az éves átlag 610 mm, tehát itt évente mintegy 21 mm-rel kevesebb csapadék hullik. A környék adatai: Kecskemét (24 km, 610 mm), Nagykőrös (36 km, 609 mm), Kiskunhalas (41 km, 627 mm), Hódmezővásárhely (49 km, 587 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Kiskunfélegyháza környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Kiskunfélegyháza saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Kiskunfélegyháza az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Kiskunfélegyháza vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Kiskunfélegyháza környékén?

A sík, alföldi tájon semmi nem téríti el a csapadékzónákat, ezért a radaranimációból itt becsülhető meg a legpontosabban az érkezés ideje: mérd meg, hány kilométert tett meg a zóna két képkocka között, és ebből egyenesen kiszámolható, mikor ér ide.

A nyári hőzivatarok viszont épp itt a legalattomosabbak: kis területen, gyakran a semmiből alakulnak ki délután, és fél óra alatt megerősödhetnek. Ilyenkor nem elég egyszer ránézni a radarra – érdemes 15-20 percenként újranézni, mert a mostani üres kép nem jelenti azt, hogy egy óra múlva is az lesz.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Kiskunfélegyháza esőradar