Szeged időjárás radar és radarkép

Szeged esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Szeged és Dél-Alföld térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Szeged órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Szeged koordinátáira (46.253, 20.1414), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Szeged 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Szeged térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Szeged csapadékviszonyai számokban

Szeged térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 569 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 98 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 13%-kal kevesebb a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a június (61,9 mm), a legszárazabb pedig a január (35,1 mm) – a kettő között több mint 26,8 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 39,7 mm volt, 2001. június 14.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Szeged térsége a 72. helyen áll, tehát az egyik legszárazabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (23,1 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,5 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,6 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,8 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 24.), a leghidegebb hajnalon pedig -23,8 °C (2001. december 25.) – ez 62,6 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 28%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 22%-a. Ez mérsékelt nyári többlet: a csapadék az év során viszonylag kiegyensúlyozottan oszlik el.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Szeged térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és júliusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 22 napon hullott hó, és 75 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 28 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 89 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 851 mm-rel, a legszárazabb pedig 2000, mindössze 322 mm-rel. A kettő között több mint 529 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 569 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 21,8 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6%-a, miközben összesen 98 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 46 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2017. január 12.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 10 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Szeged térségében az évi középhőmérséklet 0,9 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 34 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Szeged térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 13 és 14,8 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 12 °C, tehát a modellek 1 és 2,8 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 442 és 609 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 569 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Hódmezővásárhely, mintegy 23 kilométerre; ott az éves átlag 587 mm, tehát itt évente mintegy 18 mm-rel kevesebb csapadék hullik. A környék adatai: Hódmezővásárhely (23 km, 587 mm), Makó (26 km, 588 mm), Orosháza (53 km, 617 mm), Kiskunhalas (54 km, 627 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Szeged környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Szeged saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Szeged az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Szeged vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Szeged környékén?

A sík, alföldi tájon semmi nem téríti el a csapadékzónákat, ezért a radaranimációból itt becsülhető meg a legpontosabban az érkezés ideje: mérd meg, hány kilométert tett meg a zóna két képkocka között, és ebből egyenesen kiszámolható, mikor ér ide.

A nyári hőzivatarok viszont épp itt a legalattomosabbak: kis területen, gyakran a semmiből alakulnak ki délután, és fél óra alatt megerősödhetnek. Ilyenkor nem elég egyszer ránézni a radarra – érdemes 15-20 percenként újranézni, mert a mostani üres kép nem jelenti azt, hogy egy óra múlva is az lesz.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Szeged esőradar