Mennyi eső esik évente Hódmezővásárhely térségében?
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 587 mm, ami nagyjából 101 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a június (64,1 mm), a legszárazabb a január (35,3 mm).
Hódmezővásárhely időjárás radar és radarkép
Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Hódmezővásárhely és Csongrád-Csanád térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.
Pillanatkép frissítve: 2026. augusztus 28. 18:10
Hódmezővásárhely térségében a következő 48 órában érdemi csapadék nélküli időre lehet számítani, a legnagyobb csapadékesély 18% (augusztus 29. 11 óra körül), a hőmérséklet 22 és 35 °C között alakul, a legerősebb széllökés 40 km/h lehet.
A böngésződben ez az összefoglaló és az alábbi táblázatok élő adatra frissülnek.
Lokális kockázati jelzés betöltése...
Hódmezővásárhely lokációra hamarosan megjelenik a zivatar, jégeső, széllökés és instabil légkör modellalapú értékelése.
Modellalapú jelzés, nem hivatalos hatósági riasztás.
Helyi időjárás
Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Hódmezővásárhely koordinátáira (46.4181, 20.33), Open-Meteo modellek alapján.
Az órás előrejelzés betöltése...
Kitekintés
Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Hódmezővásárhely térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.
A 16 napos előrejelzés betöltése...
Harmincéves átlagok
Hódmezővásárhely térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 587 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 101 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 10%-kal kevesebb a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).
Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a június (64,1 mm), a legszárazabb pedig a január (35,3 mm) – a kettő között több mint 28,8 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 51,2 mm volt, 2020. július 25.
Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Hódmezővásárhely térsége a 71. helyen áll, tehát az egyik legszárazabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).
| Hónap | Csapadék | Középhőm. | Eloszlás |
|---|---|---|---|
| jan | 35,3 mm | 0,4 °C | 35,3 mm |
| feb | 39 mm | 2 °C | 39 mm |
| már | 39,3 mm | 6,5 °C | 39,3 mm |
| ápr | 46,5 mm | 12,2 °C | 46,5 mm |
| máj | 60,2 mm | 17,3 °C | 60,2 mm |
| jún | 64,1 mm | 21,2 °C | 64,1 mm |
| júl | 58 mm | 23,2 °C | 58 mm |
| aug | 45,3 mm | 23,2 °C | 45,3 mm |
| sze | 56,8 mm | 17,9 °C | 56,8 mm |
| okt | 48,2 mm | 12,3 °C | 48,2 mm |
| nov | 45,9 mm | 6,7 °C | 45,9 mm |
| dec | 48,1 mm | 1,5 °C | 48,1 mm |
A legmelegebb hónap a július (23,2 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,4 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,8 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,7 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -23,6 °C (2001. december 25.) – ez 62,3 fokos szélsőérték-különbség.
A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 29%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 21%-a. Ez mérsékelt nyári többlet: a csapadék az év során viszonylag kiegyensúlyozottan oszlik el.
A harmincéves sorban azok a napok, amikor Hódmezővásárhely térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és júniusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.
Télen évente átlagosan 22 napon hullott hó, és 75 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 28 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 83 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.
A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 893 mm-rel, a legszárazabb pedig 2000, mindössze 342 mm-rel. A kettő között több mint 551 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 587 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.
Évente átlagosan 22 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6%-a, miközben összesen 101 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.
A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 46 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2017. január 12.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 12 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).
A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Hódmezővásárhely térségében az évi középhőmérséklet 0,9 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 26 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.
Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Hódmezővásárhely térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 13 és 14,8 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 12 °C, tehát a modellek 1 és 2,8 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 461 és 661 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 587 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.
Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.
A legközelebbi vizsgált település Szeged, mintegy 23 kilométerre; ott az éves átlag 569 mm, tehát itt évente mintegy 18 mm-rel több csapadék hullik. A környék adatai: Szeged (23 km, 569 mm), Makó (25 km, 588 mm), Orosháza (31 km, 617 mm), Kiskunfélegyháza (49 km, 589 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.
Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.
Viszonyítás
Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Hódmezővásárhely saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.
Országos kitekintés
A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Hódmezővásárhely vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.
Helyi sajátosságok
A sík, alföldi tájon semmi nem téríti el a csapadékzónákat, ezért a radaranimációból itt becsülhető meg a legpontosabban az érkezés ideje: mérd meg, hány kilométert tett meg a zóna két képkocka között, és ebből egyenesen kiszámolható, mikor ér ide.
A nyári hőzivatarok viszont épp itt a legalattomosabbak: kis területen, gyakran a semmiből alakulnak ki délután, és fél óra alatt megerősödhetnek. Ilyenkor nem elég egyszer ránézni a radarra – érdemes 15-20 percenként újranézni, mert a mostani üres kép nem jelenti azt, hogy egy óra múlva is az lesz.
Útmutatók
Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.
Környékbeli radarok
GYIK
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 587 mm, ami nagyjából 101 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a június (64,1 mm), a legszárazabb a január (35,3 mm).
A vizsgált harminc évben 51,2 mm, 2020. július 25. Ekkora mennyiség jellemzően zivatarból, néhány óra alatt hullik le, és a radarképen intenzív, piros-lila maggal jelenik meg.
Évente átlagosan 22 napon hullik hó, és 75 napon süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Határhelyzetben a radarkép önmagában nem árulja el a halmazállapotot – ilyenkor a hőmérsékleti adatot is nézd meg.