Szolnok időjárás radar és radarkép

Szolnok esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Szolnok és Jász-Nagykun-Szolnok térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Szolnok órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Szolnok koordinátáira (47.1747, 20.1763), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Szolnok 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Szolnok térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Szolnok csapadékviszonyai számokban

Szolnok térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 608 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 103 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 7%-kal kevesebb a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (70,5 mm), a legszárazabb pedig a január (34,1 mm) – a kettő között több mint 36,4 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 57,1 mm volt, 2016. július 16.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Szolnok térsége a 63. helyen áll, tehát a szárazabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (23 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0 °C); a kettő közötti éves hőingás 23 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,6 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -21 °C (1998. december 12.) – ez 59,6 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 31%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 19%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Szolnok térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és szeptemberben fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 24 napon hullott hó, és 77 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 25 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 90 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 950 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 403 mm-rel. A kettő között több mint 547 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 608 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 22,1 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,1%-a, miközben összesen 103 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 47 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2017. január 3.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 13 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Szolnok térségében az évi középhőmérséklet 1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 21 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Szolnok térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,7 és 14,7 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,7 °C, tehát a modellek 1 és 3 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 470 és 691 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 608 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Cegléd, mintegy 28 kilométerre; ott az éves átlag 625 mm, tehát itt évente mintegy 17 mm-rel kevesebb csapadék hullik. A környék adatai: Cegléd (28 km, 625 mm), Nagykőrös (34 km, 609 mm), Mezőtúr (40 km, 606 mm), Jászberény (41 km, 601 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Szolnok környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Szolnok saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Szolnok az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Szolnok vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Szolnok környékén?

A folyó menti sík terület fölött a csapadékzónák egyenletesen vonulnak át, így az animációból jól megbecsülhető az érkezés várható ideje és a csapadék várható időtartama.

A folyóvölgy fölött hajnalonta gyakori a pára és a köd, ami a radarképen nem látszik, a műholdképen viszont igen – érdemes a két nézet között váltani. Tartós, nagy területű csapadék idején a folyó vízállása napokkal később, a felsőbb szakaszokon hullott eső hatására is emelkedhet.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Szolnok esőradar