Szekszárd időjárás radar és radarkép

Szekszárd esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Szekszárd és Tolna vármegye térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Szekszárd órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Szekszárd koordinátáira (46.3501, 18.709), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Szekszárd 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Szekszárd térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Szekszárd csapadékviszonyai számokban

Szekszárd térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 644 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 102 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez gyakorlatilag megegyezik a 72 vizsgált magyar település átlagával (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a június (66,6 mm), a legszárazabb pedig a január (38,9 mm) – a kettő között több mint 27,7 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 63,6 mm volt, 2020. július 25.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Szekszárd térsége a 34. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (22,7 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,7 °C); a kettő közötti éves hőingás 22 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,3 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -21,4 °C (2012. február 6.) – ez 59,7 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 29%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 21%-a. Ez mérsékelt nyári többlet: a csapadék az év során viszonylag kiegyensúlyozottan oszlik el.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Szekszárd térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és júliusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 23 napon hullott hó, és 74 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 22 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 98 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 1053 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 384 mm-rel. A kettő között több mint 669 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 644 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 21,9 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6%-a, miközben összesen 102 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 40 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2014. január 4.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 13 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Szekszárd térségében az évi középhőmérséklet 0,9 fokkal emelkedett, a csapadékösszeg érdemben nem változott (+11 mm). Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Szekszárd térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,7 és 14,6 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,8 °C, tehát a modellek 0,9 és 2,8 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 508 és 712 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 644 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Baja, mintegy 26 kilométerre; ott az éves átlag 619 mm, tehát itt évente mintegy 25 mm-rel több csapadék hullik. A környék adatai: Baja (26 km, 619 mm), Kalocsa (29 km, 608 mm), Komló (38 km, 729 mm), Mohács (40 km, 624 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Szekszárd környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Szekszárd saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Szekszárd az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Szekszárd vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Szekszárd környékén?

A hullámos, dombvidéki terep mérsékelten módosítja a csapadék eloszlását: a zónák nagyjából egyenletesen vonulnak át, de a magasabb hátak fölött valamivel több csapadék hullhat, mint a völgyekben.

Nyári zivatarok idején a dombhátak jó kiindulópontot adnak a feláramlásnak, ezért a cellák gyakran itt erősödnek meg. A radaranimáción érdemes néhány képkockát visszatekerni: ha a cella a dombvonulat mentén halad, jellemzően lassabban vonul tovább, mint a nyílt síkságon.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Szekszárd esőradar