Komló időjárás radar és radarkép

Komló esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Komló és Mecsek térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Komló órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Komló koordinátáira (46.1928, 18.2649), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Komló 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Komló térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Komló csapadékviszonyai számokban

Komló térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 729 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 110 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 12%-kal több a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a június (80,5 mm), a legszárazabb pedig a január (40,5 mm) – a kettő között több mint 40 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 52,9 mm volt, 1998. május 4.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Komló térsége a 5. helyen áll, tehát a csapadékosabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (21,9 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,5 °C); a kettő közötti éves hőingás 21,4 fok. A harminc év legmelegebb napján 37,2 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -19,8 °C (2001. december 25.) – ez 57 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 30%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 20%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Komló térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és augusztusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 28 napon hullott hó, és 75 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 15 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 229 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 1105 mm-rel, a legszárazabb pedig 2000, mindössze 423 mm-rel. A kettő között több mint 682 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 729 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 23,6 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,5%-a, miközben összesen 110 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 46 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2017. január 12.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 12 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Komló térségében az évi középhőmérséklet 0,8 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 20 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Komló térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,3 és 14 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,3 °C, tehát a modellek 1 és 2,7 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 587 és 765 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 729 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Pécs, mintegy 14 kilométerre; ott az éves átlag 674 mm, tehát itt évente mintegy 55 mm-rel több csapadék hullik. A környék adatai: Pécs (14 km, 674 mm), Szekszárd (38 km, 644 mm), Szigetvár (39 km, 689 mm), Mohács (39 km, 624 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Komló környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Komló saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Komló az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Komló vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Komló környékén?

A dombos-hegyes terep a csapadékot helyben átrendezi: a nedves levegő a lejtőn felemelkedve lehűl, így a hegység szél felőli oldalán ugyanabból a csapadékzónából jóval több eshet, mint a szélárnyékos oldalon. A radarkép ezt a különbséget nem mindig mutatja pontosan.

Érdemes figyelni, hogy a csapadékzóna merőlegesen érkezik-e a hegyvonulatra – ilyenkor a torlódás miatt a csapadék lassabban vonul át és tovább tart. A völgyekben és a magasabb részeken ugyanannak a zónának eltérő lehet az intenzitása, télen pedig a halmazállapot is más: a völgyben eső, néhány száz méterrel feljebb már havazás.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Komló esőradar