Mennyi eső esik évente Mohács térségében?
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 624 mm, ami nagyjából 103 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a június (64,9 mm), a legszárazabb a január (38,4 mm).
Mohács időjárás radar és radarkép
Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Mohács és Dél-Baranya térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.
Pillanatkép frissítve: 2026. augusztus 28. 18:10
Mohács térségében a következő 48 órában érdemi csapadék nélküli időre lehet számítani, a legnagyobb csapadékesély 25% (augusztus 29. 08 óra körül), a hőmérséklet 23 és 36 °C között alakul, a legerősebb széllökés 31 km/h lehet.
A böngésződben ez az összefoglaló és az alábbi táblázatok élő adatra frissülnek.
Lokális kockázati jelzés betöltése...
Mohács lokációra hamarosan megjelenik a zivatar, jégeső, széllökés és instabil légkör modellalapú értékelése.
Modellalapú jelzés, nem hivatalos hatósági riasztás.
Helyi időjárás
Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Mohács koordinátáira (45.9931, 18.6831), Open-Meteo modellek alapján.
Az órás előrejelzés betöltése...
Kitekintés
Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Mohács térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.
A 16 napos előrejelzés betöltése...
Harmincéves átlagok
Mohács térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 624 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 103 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 4%-kal kevesebb a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).
Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a június (64,9 mm), a legszárazabb pedig a január (38,4 mm) – a kettő között több mint 26,5 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 49,4 mm volt, 2016. július 16.
Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Mohács térsége a 52. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).
| Hónap | Csapadék | Középhőm. | Eloszlás |
|---|---|---|---|
| jan | 38,4 mm | 0,8 °C | 38,4 mm |
| feb | 43,8 mm | 2,3 °C | 43,8 mm |
| már | 44,7 mm | 6,8 °C | 44,7 mm |
| ápr | 44,5 mm | 12,2 °C | 44,5 mm |
| máj | 63,2 mm | 17,1 °C | 63,2 mm |
| jún | 64,9 mm | 21 °C | 64,9 mm |
| júl | 56,7 mm | 23 °C | 56,7 mm |
| aug | 53,6 mm | 22,9 °C | 53,6 mm |
| sze | 59,4 mm | 17,6 °C | 59,4 mm |
| okt | 53,7 mm | 12,4 °C | 53,7 mm |
| nov | 49,5 mm | 6,9 °C | 49,5 mm |
| dec | 51,1 mm | 1,7 °C | 51,1 mm |
A legmelegebb hónap a július (23 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (0,8 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,2 fok. A harminc év legmelegebb napján 38,7 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -21,8 °C (2001. december 25.) – ez 60,5 fokos szélsőérték-különbség.
A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 28%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 21%-a. Ez mérsékelt nyári többlet: a csapadék az év során viszonylag kiegyensúlyozottan oszlik el.
A harmincéves sorban azok a napok, amikor Mohács térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és augusztusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.
Télen évente átlagosan 22 napon hullott hó, és 74 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 24 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 88 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.
A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 1004 mm-rel, a legszárazabb pedig 2000, mindössze 392 mm-rel. A kettő között több mint 612 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 624 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.
Évente átlagosan 22,5 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,2%-a, miközben összesen 103 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.
A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 41 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2011. december 4.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 9 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).
A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Mohács térségében az évi középhőmérséklet 0,9 fokkal emelkedett, a csapadékösszeg érdemben nem változott (+3 mm). Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.
Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Mohács térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 13 és 14,4 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 12,1 °C, tehát a modellek 0,9 és 2,3 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 499 és 671 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 624 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.
Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.
A legközelebbi vizsgált település Baja, mintegy 30 kilométerre; ott az éves átlag 619 mm, tehát gyakorlatilag azonos mennyiség – a két település ugyanabban a csapadékrégióban fekszik. A környék adatai: Baja (30 km, 619 mm), Pécs (36 km, 674 mm), Komló (39 km, 729 mm), Szekszárd (40 km, 644 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.
Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.
Viszonyítás
Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Mohács saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.
Országos kitekintés
A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Mohács vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.
Helyi sajátosságok
A folyó menti sík terület fölött a csapadékzónák egyenletesen vonulnak át, így az animációból jól megbecsülhető az érkezés várható ideje és a csapadék várható időtartama.
A folyóvölgy fölött hajnalonta gyakori a pára és a köd, ami a radarképen nem látszik, a műholdképen viszont igen – érdemes a két nézet között váltani. Tartós, nagy területű csapadék idején a folyó vízállása napokkal később, a felsőbb szakaszokon hullott eső hatására is emelkedhet.
Útmutatók
Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.
Környékbeli radarok
GYIK
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 624 mm, ami nagyjából 103 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a június (64,9 mm), a legszárazabb a január (38,4 mm).
A vizsgált harminc évben 49,4 mm, 2016. július 16. Ekkora mennyiség jellemzően zivatarból, néhány óra alatt hullik le, és a radarképen intenzív, piros-lila maggal jelenik meg.
Évente átlagosan 22 napon hullik hó, és 74 napon süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Határhelyzetben a radarkép önmagában nem árulja el a halmazállapotot – ilyenkor a hőmérsékleti adatot is nézd meg.