Ózd időjárás radar és radarkép

Ózd esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Ózd és Észak-Borsod térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Ózd órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Ózd koordinátáira (48.2167, 20.3), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Ózd 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Ózd térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Ózd csapadékviszonyai számokban

Ózd térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 742 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 111 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 14%-kal több a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (101 mm), a legszárazabb pedig a január (33,2 mm) – a kettő között több mint 67,8 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 63 mm volt, 2019. augusztus 13.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Ózd térsége a 3. helyen áll, tehát az egyik legcsapadékosabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (21 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-1,1 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,1 fok. A harminc év legmelegebb napján 36,6 °C volt a csúcshőmérséklet (2017. augusztus 4.), a leghidegebb hajnalon pedig -24 °C (2003. január 12.) – ez 60,6 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 37%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 15%-a. Ez erősen nyári csapadékmaximumot jelent, ami a kontinentális éghajlat jellemzője: a csapadék nagy része néhány heves zivatarból érkezik, nem egyenletesen elosztva.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Ózd térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és augusztusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 35 napon hullott hó, és 100 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 12 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 174 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 1306 mm-rel, a legszárazabb pedig 2003, mindössze 512 mm-rel. A kettő között több mint 794 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 742 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 23,1 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,3%-a, miközben összesen 111 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 39 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2017. január 3.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 18 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Ózd térségében az évi középhőmérséklet 1,1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 25 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Ózd térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 11 és 12,8 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 10,2 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,6 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 589 és 833 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 742 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Kazincbarcika, mintegy 25 kilométerre; ott az éves átlag 667 mm, tehát itt évente mintegy 75 mm-rel több csapadék hullik. A környék adatai: Kazincbarcika (25 km, 667 mm), Eger (35 km, 689 mm), Miskolc (38 km, 620 mm), Salgótarján (39 km, 691 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Ózd környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Ózd saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Ózd az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Ózd vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Ózd környékén?

A hullámos, dombvidéki terep mérsékelten módosítja a csapadék eloszlását: a zónák nagyjából egyenletesen vonulnak át, de a magasabb hátak fölött valamivel több csapadék hullhat, mint a völgyekben.

Nyári zivatarok idején a dombhátak jó kiindulópontot adnak a feláramlásnak, ezért a cellák gyakran itt erősödnek meg. A radaranimáción érdemes néhány képkockát visszatekerni: ha a cella a dombvonulat mentén halad, jellemzően lassabban vonul tovább, mint a nyílt síkságon.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Ózd esőradar