Eger időjárás radar és radarkép

Eger esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Eger és Heves és Bükkalja térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Eger órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Eger koordinátáira (47.9025, 20.3772), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Eger 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Eger térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Eger csapadékviszonyai számokban

Eger térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 689 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 112 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez mintegy 6%-kal több a 72 vizsgált magyar település átlagánál (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (93,1 mm), a legszárazabb pedig a január (31,6 mm) – a kettő között több mint 61,5 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 48 mm volt, 2016. július 16.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Eger térsége a 17. helyen áll, tehát a csapadékosabb települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (21,8 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-1 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,8 fok. A harminc év legmelegebb napján 37,1 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -21,6 °C (2009. december 21.) – ez 58,7 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 36%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 16%-a. Ez erősen nyári csapadékmaximumot jelent, ami a kontinentális éghajlat jellemzője: a csapadék nagy része néhány heves zivatarból érkezik, nem egyenletesen elosztva.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Eger térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és júniusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 33 napon hullott hó, és 89 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 14 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 161 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 1154 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 491 mm-rel. A kettő között több mint 663 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 689 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 23,8 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,5%-a, miközben összesen 112 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 48 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2017. január 12.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 19 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Eger térségében az évi középhőmérséklet 1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 15 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Eger térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 11,6 és 13,6 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 10,8 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,8 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 549 és 745 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 689 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Ózd, mintegy 35 kilométerre; ott az éves átlag 742 mm, tehát itt évente mintegy 53 mm-rel kevesebb csapadék hullik. A környék adatai: Ózd (35 km, 742 mm), Gyöngyös (36 km, 654 mm), Miskolc (37 km, 620 mm), Kazincbarcika (43 km, 667 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Eger környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Eger saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Eger az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Eger vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Eger környékén?

A dombos-hegyes terep a csapadékot helyben átrendezi: a nedves levegő a lejtőn felemelkedve lehűl, így a hegység szél felőli oldalán ugyanabból a csapadékzónából jóval több eshet, mint a szélárnyékos oldalon. A radarkép ezt a különbséget nem mindig mutatja pontosan.

Érdemes figyelni, hogy a csapadékzóna merőlegesen érkezik-e a hegyvonulatra – ilyenkor a torlódás miatt a csapadék lassabban vonul át és tovább tart. A völgyekben és a magasabb részeken ugyanannak a zónának eltérő lehet az intenzitása, télen pedig a halmazállapot is más: a völgyben eső, néhány száz méterrel feljebb már havazás.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Eger esőradar