Kazincbarcika időjárás radar és radarkép

Kazincbarcika esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Kazincbarcika és Borsod térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Kazincbarcika órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Kazincbarcika koordinátáira (48.25, 20.6333), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Kazincbarcika 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Kazincbarcika térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Kazincbarcika csapadékviszonyai számokban

Kazincbarcika térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 667 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 107 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez gyakorlatilag megegyezik a 72 vizsgált magyar település átlagával (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (89,9 mm), a legszárazabb pedig a január (30,7 mm) – a kettő között több mint 59,2 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 56,1 mm volt, 2010. július 25.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Kazincbarcika térsége a 25. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (21 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-1,7 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,7 fok. A harminc év legmelegebb napján 37,2 °C volt a csúcshőmérséklet (2017. augusztus 4.), a leghidegebb hajnalon pedig -25,3 °C (2003. január 12.) – ez 62,5 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 35%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 16%-a. Ez erősen nyári csapadékmaximumot jelent, ami a kontinentális éghajlat jellemzője: a csapadék nagy része néhány heves zivatarból érkezik, nem egyenletesen elosztva.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Kazincbarcika térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és szeptemberben fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 33 napon hullott hó, és 105 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 12 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 171 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 1151 mm-rel, a legszárazabb pedig 2003, mindössze 447 mm-rel. A kettő között több mint 704 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 667 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 22,2 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,1%-a, miközben összesen 107 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 48 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 2017. január 12.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 14 nap volt. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (44 nap).

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Kazincbarcika térségében az évi középhőmérséklet 1,1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 30 mm-rel nőtt. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Kazincbarcika térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 10,7 és 12,6 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 9,9 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,7 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 523 és 738 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 667 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Miskolc, mintegy 20 kilométerre; ott az éves átlag 620 mm, tehát itt évente mintegy 47 mm-rel több csapadék hullik. A környék adatai: Miskolc (20 km, 620 mm), Ózd (25 km, 742 mm), Eger (43 km, 689 mm), Szerencs (44 km, 637 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Kazincbarcika környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Kazincbarcika saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Kazincbarcika az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Kazincbarcika vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Kazincbarcika környékén?

A hullámos, dombvidéki terep mérsékelten módosítja a csapadék eloszlását: a zónák nagyjából egyenletesen vonulnak át, de a magasabb hátak fölött valamivel több csapadék hullhat, mint a völgyekben.

Nyári zivatarok idején a dombhátak jó kiindulópontot adnak a feláramlásnak, ezért a cellák gyakran itt erősödnek meg. A radaranimáción érdemes néhány képkockát visszatekerni: ha a cella a dombvonulat mentén halad, jellemzően lassabban vonul tovább, mint a nyílt síkságon.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Kazincbarcika esőradar