Mennyi eső esik évente Hajdúszoboszló térségében?
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 633 mm, ami nagyjából 106 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a július (75,1 mm), a legszárazabb a január (34,6 mm).
Hajdúszoboszló időjárás radar és radarkép
Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Hajdúszoboszló és Hajdúság térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.
Pillanatkép frissítve: 2026. augusztus 28. 18:10
Hajdúszoboszló térségében a következő 48 órában érdemi csapadék nélküli időre lehet számítani, a legnagyobb csapadékesély 24% (augusztus 29. 20 óra körül), a hőmérséklet 20 és 34 °C között alakul, a legerősebb széllökés 32 km/h lehet.
A böngésződben ez az összefoglaló és az alábbi táblázatok élő adatra frissülnek.
Lokális kockázati jelzés betöltése...
Hajdúszoboszló lokációra hamarosan megjelenik a zivatar, jégeső, széllökés és instabil légkör modellalapú értékelése.
Modellalapú jelzés, nem hivatalos hatósági riasztás.
Helyi időjárás
Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Hajdúszoboszló koordinátáira (47.443, 21.391), Open-Meteo modellek alapján.
Az órás előrejelzés betöltése...
Kitekintés
Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Hajdúszoboszló térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.
A 16 napos előrejelzés betöltése...
Harmincéves átlagok
Hajdúszoboszló térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 633 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 106 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez gyakorlatilag megegyezik a 72 vizsgált magyar település átlagával (651 mm).
Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (75,1 mm), a legszárazabb pedig a január (34,6 mm) – a kettő között több mint 40,5 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 44,8 mm volt, 2009. október 13.
Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Hajdúszoboszló térsége a 41. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).
| Hónap | Csapadék | Középhőm. | Eloszlás |
|---|---|---|---|
| jan | 34,6 mm | -0,2 °C | 34,6 mm |
| feb | 39,7 mm | 1,4 °C | 39,7 mm |
| már | 39,8 mm | 6 °C | 39,8 mm |
| ápr | 51,1 mm | 11,9 °C | 51,1 mm |
| máj | 65,5 mm | 17 °C | 65,5 mm |
| jún | 71,3 mm | 20,8 °C | 71,3 mm |
| júl | 75,1 mm | 22,6 °C | 75,1 mm |
| aug | 54,4 mm | 22,6 °C | 54,4 mm |
| sze | 56,4 mm | 17,4 °C | 56,4 mm |
| okt | 51,6 mm | 11,8 °C | 51,6 mm |
| nov | 47,2 mm | 6,1 °C | 47,2 mm |
| dec | 46 mm | 0,9 °C | 46 mm |
A legmelegebb hónap a július (22,6 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-0,2 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,8 fok. A harminc év legmelegebb napján 38 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -21,8 °C (2005. február 8.) – ez 59,8 fokos szélsőérték-különbség.
A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 32%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 19%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.
A harmincéves sorban azok a napok, amikor Hajdúszoboszló térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban júliusban és augusztusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.
Télen évente átlagosan 27 napon hullott hó, és 81 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 23 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 97 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.
A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 994 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 451 mm-rel. A kettő között több mint 543 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 633 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.
Évente átlagosan 23,1 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,3%-a, miközben összesen 106 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.
A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 34 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 1991. február 5.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 13 nap volt. Ez rövidebb az országos átlagnál (44 nap), vagyis a csapadék viszonylag egyenletesen oszlik el az év során.
A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Hajdúszoboszló térségében az évi középhőmérséklet 1,1 fokkal emelkedett, a csapadékösszeg érdemben nem változott (-10 mm). Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.
Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Hajdúszoboszló térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,4 és 14,4 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,5 °C, tehát a modellek 0,9 és 2,9 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 484 és 662 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 633 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.
Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.
A legközelebbi vizsgált település Debrecen, mintegy 20 kilométerre; ott az éves átlag 648 mm, tehát itt évente mintegy 15 mm-rel kevesebb csapadék hullik. A környék adatai: Debrecen (20 km, 648 mm), Hajdúböszörmény (27 km, 629 mm), Berettyóújfalu (28 km, 639 mm), Karcag (37 km, 640 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.
Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.
Viszonyítás
Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Hajdúszoboszló saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.
Országos kitekintés
A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Hajdúszoboszló vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.
Helyi sajátosságok
A sík, alföldi tájon semmi nem téríti el a csapadékzónákat, ezért a radaranimációból itt becsülhető meg a legpontosabban az érkezés ideje: mérd meg, hány kilométert tett meg a zóna két képkocka között, és ebből egyenesen kiszámolható, mikor ér ide.
A nyári hőzivatarok viszont épp itt a legalattomosabbak: kis területen, gyakran a semmiből alakulnak ki délután, és fél óra alatt megerősödhetnek. Ilyenkor nem elég egyszer ránézni a radarra – érdemes 15-20 percenként újranézni, mert a mostani üres kép nem jelenti azt, hogy egy óra múlva is az lesz.
Útmutatók
Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.
Környékbeli radarok
GYIK
Az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 633 mm, ami nagyjából 106 csapadékos napot (legalább 1 mm) jelent. A legcsapadékosabb hónap a július (75,1 mm), a legszárazabb a január (34,6 mm).
A vizsgált harminc évben 44,8 mm, 2009. október 13. Ekkora mennyiség jellemzően zivatarból, néhány óra alatt hullik le, és a radarképen intenzív, piros-lila maggal jelenik meg.
Évente átlagosan 27 napon hullik hó, és 81 napon süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Határhelyzetben a radarkép önmagában nem árulja el a halmazállapotot – ilyenkor a hőmérsékleti adatot is nézd meg.