Debrecen időjárás radar és radarkép

Debrecen esőradar

Rövid válasz: ezen az oldalon élőben látod, esik-e az eső Debrecen és Hajdú-Bihar térségében. Az élő radarkép óráról órára mutatja a csapadék útját, a riasztási kártya a következő 8 óra kockázatait, alatta pedig órás előrejelzést, 16 napos kitekintést és a település harmincéves csapadékadatait találod.

Helyi időjárás

Debrecen órás előrejelzése

Óránkénti csapadék-, hőmérséklet- és széladatok Debrecen koordinátáira (47.5316, 21.6273), Open-Meteo modellek alapján.

Kitekintés

Debrecen 16 napos előrejelzése

Napi minimum- és maximum-hőmérséklet, csapadékesély és csapadékmennyiség Debrecen térségére. A távolabbi napok bizonytalansága nagyobb.

Harmincéves átlagok

Debrecen csapadékviszonyai számokban

Debrecen térségében az 1991–2020 közötti harminc év átlagában évi 648 mm csapadék hullott, ami évente nagyjából 110 olyan napot jelent, amikor legalább 1 mm eső esett. Ez gyakorlatilag megegyezik a 72 vizsgált magyar település átlagával (651 mm).

Az év legcsapadékosabb hónapja jellemzően a július (76 mm), a legszárazabb pedig a január (35,4 mm) – a kettő között több mint 40,6 mm a különbség. A vizsgált harminc év legnagyobb egynapos csapadéka 50 mm volt, 2009. október 13.

Az oldalon vizsgált 72 magyar település csapadéksorrendjében Debrecen térsége a 33. helyen áll, tehát a középmezőnyben elhelyezkedő települések közé tartozik. Összehasonlításul: a legcsapadékosabb Zalaegerszeg (761 mm), a legszárazabb pedig Szeged (569 mm).

Az év csapadékritmusa

Havi bontás

Hőmérséklet

A legmelegebb hónap a július (22,4 °C havi középhőmérséklet), a leghidegebb a január (-0,4 °C); a kettő közötti éves hőingás 22,8 fok. A harminc év legmelegebb napján 38 °C volt a csúcshőmérséklet (2007. július 20.), a leghidegebb hajnalon pedig -22,1 °C (2005. február 8.) – ez 60,1 fokos szélsőérték-különbség.

Évszakos eloszlás

A nyári három hónapban (június–augusztus) hullik le az éves csapadék 32%-a, a téli hónapokban (december–február) pedig 19%-a. Ez határozott nyári csapadéktöbblet, jellemzően zivatarokból – ezért a nyári hónapokban érdemes a radart gyakrabban ellenőrizni.

Mikor számíts zivatarra?

A harmincéves sorban azok a napok, amikor Debrecen térségében egyetlen nap alatt legalább 20 mm csapadék hullott, leggyakrabban szeptemberben és júliusban fordultak elő. Ezek jellemzően zivatarhoz köthető, rövid idő alatt lezúduló mennyiségek – tehát ha ezekben a hónapokban délután gyülekező felhőket látsz, érdemes a radart sűrűbben ellenőrizni.

Tél és nyár

Télen évente átlagosan 28 napon hullott hó, és 84 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Nyáron 22 nap érte el a 30 °C-ot. A település tengerszint feletti magassága 128 méter, ami a csapadék halmazállapotát határhelyzetben befolyásolhatja.

A legcsapadékosabb és a legszárazabb év

A harminc év legcsapadékosabb esztendeje 2010 volt 983 mm-rel, a legszárazabb pedig 2011, mindössze 463 mm-rel. A kettő között több mint 520 mm a különbség – vagyis egy szélsőségesen csapadékos év több mint kétszer annyi vizet hozhat, mint egy aszályos. Ehhez képest a harmincéves átlag 648 mm, ami jól mutatja, hogy az „átlagos év" inkább számtani fogalom, mint tapasztalat.

Néhány nap adja a csapadék felét

Évente átlagosan 23,7 napon hullik le az éves csapadék fele – ez az év napjainak alig 6,5%-a, miközben összesen 110 napon esik legalább 1 mm. Ez a magyarországi átlagos képnek felel meg: a csapadék jelentős része néhány tucat nagyobb esőből jön, a többi nap csak keveset ad hozzá.

Szélsőségek: aszály és tartós esőzés

A vizsgált harminc év leghosszabb száraz időszaka 36 nap volt – ennyi egymást követő napon nem esett 1 mm-nél több csapadék. (A sorozat utolsó napja: 1991. szeptember 17.) A leghosszabb egybefüggő csapadékos sorozat 14 nap volt. Ez rövidebb az országos átlagnál (44 nap), vagyis a csapadék viszonylag egyenletesen oszlik el az év során.

Változott-e az elmúlt harminc évben?

A harmincéves időszak első felét (1991–2005) a másodikkal (2006–2020) összevetve Debrecen térségében az évi középhőmérséklet 1,1 fokkal emelkedett, a csapadék évi összege 18 mm-rel csökkent. Egy tizenöt éves összehasonlítás önmagában még nem éghajlati trend – a természetes évek közötti ingadozás nagy –, de jelzésértékű.

Mire számíthatunk 2050-ig?

Hat különböző globális klímamodell leskálázott kimenete szerint Debrecen térségében a 2041–2050 közötti évtized átlagos hőmérséklete 12,1 és 14,2 °C között alakulhat. A jelenlegi, 1991–2020 közötti évi középhőmérséklet 11,3 °C, tehát a modellek 0,8 és 2,9 fok közötti melegedést valószínűsítenek. A csapadékra a modellek 506 és 664 mm közötti évi összeget adnak (jelenleg 648 mm) – a csapadék jövőbeli alakulása lényegesen bizonytalanabb, mint a hőmérsékleté, ezért itt a tartomány is szélesebb.

Modellprojekció, nem előrejelzés. A felhasznált hat CMIP6 modellt és a módszer korlátait a módszertan oldalon soroljuk fel.

Hogyan viszonyul a környékhez?

A legközelebbi vizsgált település Hajdúböszörmény, mintegy 17 kilométerre; ott az éves átlag 629 mm, tehát itt évente mintegy 19 mm-rel több csapadék hullik. A környék adatai: Hajdúböszörmény (17 km, 629 mm), Hajdúszoboszló (20 km, 633 mm), Berettyóújfalu (35 km, 639 mm), Nyíregyháza (48 km, 633 mm). Ha a radaron azt látod, hogy a csapadékzóna valamelyik szomszédos település felől érkezik, az ottani oldal előrejelzése jó előjelzés arra, mi várható itt is.

Adatforrás: ERA5 reanalízis, 1991–2020 közötti napi értékekből saját számítás, az Open-Meteo archívumán keresztül lekérve. Generated using Copernicus Climate Change Service information 2026. A reanalízis rácsponti adat, ezért a mért állomási értékektől kismértékben eltérhet.

Viszonyítás

Szokatlan-e ez az idő Debrecen környékén?

Egy „18 mm csapadék" önmagában keveset mond. Az alábbi két skála azt mutatja, hogy az elkövetkező napok mennyire térnek el Debrecen saját harmincéves átlagától ugyanerre az időszakra – vagyis szokatlan-e, amit várunk.

Országos kitekintés

Hol áll most Debrecen az országban?

A térképen mind a 72 fókuszvárosunk aktuális mérőszáma látszik, Debrecen vastagabb keretben. Válts réteget, és összevetheted a helyi értéket az ország többi részével. Bármelyik pontra víve előjön a település minden adata.

Helyi sajátosságok

Mit érdemes figyelni Debrecen környékén?

A sík, alföldi tájon semmi nem téríti el a csapadékzónákat, ezért a radaranimációból itt becsülhető meg a legpontosabban az érkezés ideje: mérd meg, hány kilométert tett meg a zóna két képkocka között, és ebből egyenesen kiszámolható, mikor ér ide.

A nyári hőzivatarok viszont épp itt a legalattomosabbak: kis területen, gyakran a semmiből alakulnak ki délután, és fél óra alatt megerősödhetnek. Ilyenkor nem elég egyszer ránézni a radarra – érdemes 15-20 percenként újranézni, mert a mostani üres kép nem jelenti azt, hogy egy óra múlva is az lesz.

Útmutatók

Hogyan értelmezd a radarképet?

Ezek a kérdések minden településre ugyanúgy érvényesek, ezért külön útmutatókba kerültek – ott részletesen, példákkal válaszolunk rájuk.

Környékbeli radarok

Közeli városok esőradarja

GYIK

Gyakori kérdések – Debrecen esőradar